Bernáth Aurél: Sétány, a "békeidőkből" – eredetiség igazolásával

Bernáth Aurél: Sétány (Budapest, Bástya sétány)

A pasztell, papír festmény mérete 62,5 x 47,5 cm, az üvegezett, hátul kartonnal és jelen eladásig védőpapírral is légmentesen lezárt kerettel 64,5 x 49,5 cm. A szignó a művész tipikus aláírása. Az üveget kívülről por, belülről a pasztell szennyezte el némileg, ezért tisztítása miatt szét kellett szedni a képet. Ekkor került elő a papírhordozó hátoldalán a folyamatosan írt alkotói név és a cím, fekete pasztellel és ceruzás számjegyekkel. 1- 6. mellékletek

A pasztell, tartalma és az öltözetek alapján a két világháború közötti „békeidőben” készült. Nyáron, vagy koraősszel két pár sétál a gesztenyefák övezte széles sétányon. Balra egy keskenyebb úton és távolabb, elől szintén kivehetők emberek. A szignó utáni, Budapestre utalás leginkább a főváros első és egyik legszebb sétányát, a Budai várfal mellett húzódó „Bástya sétányt”, ma Tóth Árpád nevét viselőt ábrázolta a művész, de nem kizárhatók más gyönyörű közterületek sem, mint például az Andrássy úti, vagy Városligeti és a Szilágyi Erzsébet fasor sem. A képen ábrázolt fák helyett majd biztos, hogy már csak utódaik lombkoszorúját láthatjuk ma. A várfal melletti, keskenyebb mérete és a kisebb forgalom miatt, akkor még nem szükséges szilárd útburkolat hiánya révén esélyesebb. 7. melléklet

A gondos védelem ellenére is megállapítható, közel 100 éves kor megfelel a mű állapotának. A pasztell Bernáth leginkább kedvelt technikája volt, s főként akkoriban. A szignó is rendben lévő. A papírhordozó hátoldalán a folyamatos írás hasonlít Bernáth kézírására, aminek belátásához tán írásszakértő sem szükséges. 8. melléklet

A „Sétány” eredetiségét igazolhatják további referenciák is. Még a más technikával készült hiteles Bernáth művekkel is meggyőző hasonlóság állapítható meg mind a finom ecsetkezelés, a színek és más jellemzők tekintetében is (Pöstyéni park – olaj, Tanácstag fogadóórája – tempera, Parkban – akvarell). 9. melléklet

Az eredetiség legfőbb bizonyítéka mégsem előbbiek, hanem a tán leghíresebb hazai galéria által közreadott, a „Játszó fiú, 1933” képpel való összehasonlítás. Nem kell festményszakértőnek lenni, hogy „egyszerű” látó ember is egyértelműen megállapíthassa, a két festményt egy kéz alkotta. A színek és az átmenetek, a foltok, a lágy, halovány kontúrok minden egybeeső és igazán „bernáthi”. Szinte egybeolvad a két kép. 10. melléklet

Árszakértőként elsősorban az Invaluable nemzetközi művészeti adatbázis alapján, 2020.01.01-től napjainkig aukciókon értékesített, közel 30 Bernáth festmény realizálási adatait elemeztem. Eszerint a legtöbb alkotását itthon, Németországban, az USA-ban, Franciaországban és Angliában értékesítették, de svéd, belga, kanadai, olasz és spanyol galériák is aukcionálták. 11. melléklet

Képünket a látott becsértékek és eladási árak figyelembevételével, a vezető hazai galériák várhatóan 2-5 MFt közé értékelnék. Az 1 millió Ft körüli ár tehát igen kedvező lehet Önnek. Bernáth Aurél műveinek rekordára a Mutualart adatbázis szerint 24 millió forint, amit 2018-ban ért el egy nagyobb alkotása. Jó befektetés lehet, nemcsak otthona dísze. 12. melléklet

A címbeli mű nem szerepel a nemzeti örökségvédelem védett, ill. lopott műtárgyak nyilvántartásában, tehát eredetisége mellett, a származási is tiszta, s garantálható.

Kiegészítés: Életrajz és szakmai vélemény

Bernáth Aurél (Marcali, 1895 – Budapest, 1982) kétszeres Kossuth-díjas, Munkácsi-díjas érdemes és kiváló művész, festő, grafikus, művészpedagógus, művészeti író. 13. melléklet

Ősei földbirtokosok voltak, de a vallásháborúk következtében elvesztették vagyonukat.
1915 Rippl-Rónai Ödön tanácsára kezdett el a festészettel foglalkozni, majd Nagybányán tanult tovább, Réti István és Thorma János irányítása alatt. 1921-1922 Bécsbe költözött, ahol expresszionista és absztrakt stílusban kezdett festeni. Kapcsolatba lépett Kassák Lajossal és az aktivistákkal.1923-1926 Berlinben élt és alkotott sikerekkel, majd hazaköltözött.1926-ban a Képzőművészek Új Társasága (KÚT) csoport és a Gresham-kör tagja is lett. Korai művei bársonyos felületű pasztellek, mint a tárgybeli kép is. 1927-ben Orvos feleségével Pöstyénre költözött. Erre az időre tehetők, lírai hangulatú, egyedi színvilágú, filozofikus műveinek keletkezése: (Riviéra).1928-tól rendszeresen állított ki a Műcsarnokban és az Ernst Múzeumban. 1929-ben elnyerte a Szinyei Merse Pál Társaság nagydíját, s tagja is lett. 1930-tól rendszeres látogatója volt a Szolnoki művésztelepnek. A Gresham-kör szellemi vezére lett és visszatért a Nagybányai festőiskola tradícióihoz. Egyre inkább ennek alapjain az impresszionista stílus vált rá jellemzővé. Legjelentősebb művei ekkor születtek, (Reggel, Tél, Aratóünnepre menő lány). A 40-es években képeinek hangvétele, az addig lírai stílusból átment a ridegebb színvilágba és ábrázolásba. Egyre több monumentális megbízást teljesített. 1945-ben a Képzőművészeti Főiskola tanára lett. 1950-től táblaképeinek sorát monumentális kompozíciók bontják meg.1962-ben a velencei biennálén is elismerték. Műveit nagy sikerrel állították ki hazánkon kívül Berlinben, Prágában, Londonban, Moszkvában és Brüsszelben, ahol a Nemzetközi Kiállításon aranyérmet is nyert.

Kiemelkedő egyéniségű, klasszikus stílust képviselő festőművész volt. A festészet mellett, grafikai, falképfestői, írói és tanítói munkássága is jelentős. Szülővárosában munkássága elismeréseként megnyitották a Bernáth Aurél Galériát. 1995-ben megalakult a Bernáth Társaság, célja emlékének ápolása és kiállítások rendezése. Nagyságát az is jelzi, hogy a Magyar Nemzeti Galéria közel félszáz művét őrzi. (Forrás: Wikipédia és Budapest Aukció)

Nyugdíjas régiségbolttulajdonos, árszakértő szakvéleménye mellékelve. 14..