0V499 Krasznahorka színes képeslapok 15 db

15 darab, szép állapotú, postatiszta színes fényképes képeslap, eredeti papírmappájában. A lapok Krasznahorka várát mutatják be. A mappához tartozik egy kísérőfüzet, mely a vár történetét írja le röviden szlovák, orosz, német és magyar nyelven.
A lapokat kiadja: CSTK-Pressfoto
Fotózták: J. Sechtl, J. Cenek

Képek:
1. A Krasznahorkai vár
2. Rákóczi szárny, szekrény 1822 körül, a csillár a 19. század kezdete
3. Besztercebányai reneszánsz cserépkályha, 17. század
4. Vörös szalon
5. Zene terem a hangszerekkel, 18. század vége - 19. száz. kezdete
6. Franciska múzeum mult század végi berendezése
7. Olajfestmény "A hosszú élet titka", Ravín János (172 éves) és neje Sári (184 éves)
8. Vári étterem, cín edények a 18. száz., mennyezet 17. század
9. Szepességi barokk szekrény, 17. század
10. Korabeli megyei tanácsterem
11. Görög mitológiai részleteket ábrázoló reliéfképek
12. A várkonyha kellékeivel, 17-18. század
13. Meisseni porcelán óra, 18. század
14. A barokk - klasszicista várkápolna
15. A mauzóleum, 1903-1904

Futott: A lapok nem futottak.
Osztott: igen
Bélyeg: nincs
Pecsét: nincs

Szélesség: 10.5 cm

Magasság: 15 cm

Súly: 0.085 kg

Krasznahorka vára

Krasznahorka vára

Hrad Krásna Hôrka

Ország

 Szlovákia

Mai település

Krasznahorkaváralja

Épült

1318

Elhelyezkedése

Krasznahorka vára

Pozíció Szlovákia térképén

é. sz. 48° 39′ 30″, k. h. 20° 36′ 01″Koordináták: é. sz. 48° 39′ 30″, k. h. 20° 36′ 01″térkép ▼

Krasznahorka vára (szlovákul: Hrad Krásna Hôrka) Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában van.

 Fekvése

Rozsnyótól 6 km-re keletre található.

 Története

A várat a 13. század második felében a Csetneki és Máriássy család építtette, utóbbiak 1290-től 1352-ig birtokolták. 1352-ben a Bebekek[1] szerezték meg és bővítették.[2] Oklevél 1341-ben említi először. Az 1440-es években Giskra serege foglalta el, majd Hunyadi Mátyás visszavette. 1556-ban I. Ferdinánd serege sikertelenül ostromolta. 1566-ban Schwendi Lázár vette be, királyi tulajdonba került, s irányítására az uralkodó várkapitányt nevezett ki Andrássy Péter személyében, aki II. Rudolf császár szolgálatában állt, így 1575-től Andrássy-birtok lett. 1578 és 1585 között reneszánsz erődítménnyé építették ki, majd 1676-ban pompás palotává alakították.

Thomas Ender:Krasznahorka vára, 1860

1678-ban Thököly serege foglalta el, 1685-ben őrsége egyéves ostromzár után adta fel. A Rákóczi-szabadságharc idején urai, az Andrássy fivérek közül öten, (István, György, Pál, Miklós és Mátyás) csatlakoztak a kurucokhoz, s csupán Andrássy Péter tartott ki mindvégig a császár hűségén. 1706 őszén rövid ideig itt tartotta fogva II. Rákóczi Ferenc Forgách Simon grófot. A szabadságharc utolsó éveiben csak kisebb létszámú helyőrség szolgált a várban, amit Andrássy György csak 1710 novemberében adott fel báró Peter Joseph de Viard császári tábornoknak.

Az Andrássy család jelmondata a címeren: Non videri sed esse, azaz "Nem látszani, hanem lenni"

1812-ig lakták, 1817-ben a felsővárba villám csapott, és legrégibb részei leégtek, de a többi a 2012-es tűzvészig teljes épségben állt.

Fényes Elek szerint a vár „egy azon kevés honi lovagvárak közül, mellyek mind e mai napig épségben megmaradtak. Épült egy gyönyörű teke formáju hegy legfelső csucsára; kőfal és sáncz nélkül, csupán tornyoktól és bástyáktól ékesitve. Első épitői leghihetőbben hussiták voltak a 15-dik századból, vagy épen Krasznahorka örökös urai a Bebek nemzetségbeliek, kiktől a hussiták elvévén, csak I. Mátyástól kaphatták ismét vissza, s meg is tarták 1566-ig, a midőn Bebek György már 2-szor pártolván el törvényes királyától, Krasznahorkát Svendi Lázár, cs. vezér elfoglalta, s várnagynak Andrásy Pétert helyezé oda. Későbben az Andrásyak hűségük miatt erdélyi jószágaiktól elesvén, pótlásul a krasznahorkai várat s uradalmat kapták meg, s mindez ideig a nagyérdemü Andrásy grófi nemzetség birja.”[3]

1920-ig, a trianoni békeszerződésig Gömör és Kis-Hont vármegyéhez tartozott.

Forrás: wikipedia