BALATON - IBUSZ bauhaus stílusú plakát 1980-es évek offset print - Kemény Éva

Kivételes hangulatú plakát

Lap méret: A4 21x29,7cm -1980-as évek offset print

Emblematikus XX. századi plakát!

Fektessen be értékálló művészeti alkotásokba és tárgyakba, a galériás áraknál sokkal kedvezőbben.

Mai IKEA-s, KIKA-s, stb tömegesen elérhető drága printeknél többet ér ha valódi értéket vásárol, hasonló áron vagy sokkal olcsóbban.

Szakértő csapatunk, tapasztalt, művészettörténész diplomával, aktív műgyűjtői tevékenységgel, festmény becsüs képesítéssel és több éves kereskedelmi háttérrel rendelkező tagjai szűrik a kínált tételeket.
Ne habozzon kérdezni bármit és bármennyit. Akár számlára is, vissza követhető 1994 óta működő cégtől.

Személyesen átvehető Újpesten és Deák térnél a belvárosban.

Kemény Éva 1949-ben textil szakon diplomázott az Iparművészeti Főiskolán, ahol Miháltz Pál és Molnár Béla voltak a mesterei. Férjéval, a pályáját Irsai István műhelyében, a negyvenes évek elején kezdő Sós Lászlóval az ötvenes évek elején találkozott. Közös művet először az 1956-os országos plakátkiállításon mutattak be, ekkor már a SO-KY művésznevet használva. Erre a munkára figyelt fel az Egyesült Izzó, amellyel állandósult a művészpáros kapcsolata: rengeteg, a gyár számára tervezett munkájuk közül is kiemelkedik a Tungsram máig használt arculatának megtervezése. Emellett számos más nagyvállalatnak dolgoztak, terveztek áru- és kulturális plakátokat, CASCO-, IBUSZ- és BNV-grafikát, ám legjelentősebb tevékenységükké a politikai plakátok tervezése vált.

Sós és Kemény sosem rejtették véka alá politikai meggyőződésüket, ahogy Aradi Nóra művészettörténész fogalmaz, „vállalva az eszmei-anyagi felelősséget és kockázatot”. Az ötvenes években még egyáltalán nem foglalkoztak politikai plakáttal; első ilyen irányú megbízásukat 1967-ben kapták, amikor az általuk képviselt avantgárd stílus már szépen belesimult a Kádár-korszak kultúrpolitikájába. A művészpáros meggyőződéses baloldalisága és a fiatalként átélt háborús élményekből fakadó békepártisága, amely a hatvanas években keményvonalas Amerika-ellenességgel párosult, ettől kezdve meghatározó tényezője lett a hazai grafikai közéletnek, elsősorban számtalan, népművelő jelleggel szervezett vándorkiállításuknak köszönhetően.

Mivel hivatalos megrendelés csak viszonylag ritkán, ünnepek, jubileumok, kongresszusok és pártrendezvények idején adódott, a SO-KY gyakran alkotott politikai plakátot saját tartalommal és mondanivalóval. A szokásos, április 4., május 1., augusztus 20., november 7. évfordulóját, a nemzetközi nőnapot, anyák napját és a gyermeknapot köszöntő falragaszok mellett lényegében az ő nevükhöz köthető a békeplakát műfajának hazai elterjesztése. Rendkívül fantáziadús és hatásos propaganda-eszköztárukból nem hiányzott az erős kép kontraszt (a fejlett nyugati világ szimbólumainak és az éhező afrikai gyerekeknek a szembeállítása), a beszédes képi elemek (a független országok fájára tekeredő CIA-kígyó, vagy az amerikai zászlóba öltözött, szíven lőtt békegalamb), valamint a hatásos tipográfia (NATO felirat, a T betűt keresztté formálva).

SO-KY nemcsak a plakátok, hanem a logótervezés terén is komoly eredményeket tett le az asztalra. A pop- és az op-art jegyeit viselő emblémáik általában alkalmi, nyomtatott dekorációként szolgáltak, de akadtak olyan különösen sikeresek, amelyek kereskedelmi forgalomba is kerültek. Az említett Tungsram-arculat mellett ilyen volt a Budapesti FÜSZÉRT Vállalat, a Képcsarnok, a csepeli Iskola Galéria, a Művészeti Alap, a Luxus Áruház vagy a salgótarjáni Hotel Karancs számára tervezett logók. Egyik legszebb munkájuk az 1975-ös KGST-jelvény, ahol a három karéjban örvénylő, fekete minta képez hatásos, elegáns dekorációt a középre helyezett, szokatlanul apró ötágú csillaghoz.

A reklámgrafika legkevésbé feltárt és kutatott területén, a kiállítások tervezésében is meghatározó volt a SO-KY munkája a hatvanas-hetvenes években. Olyan presztízsmunkákat bíztak rájuk, mint a „60 éves a Szovjetunió”, amely ötven példányban készült és 14 országban mutatták be, a „25 éves a Munkásőrség”, vagy az 1970-ben három tunéziai városban bemutatott nagy Bartók-tárlat. Ők tervezték a budai volt királyi palotába beköltözött Magyar Munkásmozgalmi Múzeum 1979-ben megnyílt állandó kiállítását is.

A SO-KY politikai szerepvállalása és az ezzel járó tömérdek megbízás a rendszerváltás után a házaspár szinte teljes szakmai elszigetelődéséhez vezetett. Ettől függetlenül Kemény Éva az 1967-es Munkácsy-díj és számos szakmai elismerése, például a brnói grafikai biennále bronzérme (1970) vagy az európai politikai plakáttriennále fődíja (1982) mellett 2010-ben elnyerte a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjének polgári tagozatát. Halálával egy termékeny és mind politikatörténeti, mind művészi szempontból figyelemre méltó életmű zárult le.