0H033 Régi Brueghel vadászok a hóban 77 x 97 cm

Régi, nagyméretű, gyönyörű keretben, üveglap mögött található színes Brueghel reprodukció, nyomat.

A kép címe:

VADÁSZOK A HÓBAN

A kereten néhol lepattanások találhatóak.

Szélesség: 97 cm

Magasság: 76.5 cm

Súly: 12 kg

Pieter Bruegel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ez a szócikk idősebb Pieter Brueghelről szól. Hasonló címmel lásd még: Pieter Brueghel (egyértelműsítő lap).

Született

1525.
Breda

Meghalt

1569. szeptember 9.(44 évesen)
Brüsszel

Nemzetisége

flamand

Stílusa

reneszánsz

Mestere(i)

Pieter Coecke van Aelst

Aki hatott rá

Giulio Clovio miniátor
Hieronymus Bosch

Idősebb Pieter Bruegel (eredetileg: Brueghel, kiejtése✩) Breda, 1525? – Brüsszel, 1569. szeptember 9.[1]) a neves flamand festőcsalád első, legjelentősebb tagja, a 16. század legnagyszerűbb flamand festője. 1559-ig Brueghelnek írta a nevét, később elhagyta a h-t, de a fiai megtartották az eredeti formát.

• 1 Élete
• 2 Művészete
• 3 Művei (válogatás)
• 4 Jegyzetek
• 5 Források
• 6 További információk

Élete

Parasztlakodalom (1568)

Valószínűleg Bredában született, a Brabanti Hercegségben, amely ma Hollandiához tartozik. Életéről sok adatot nem tudunk. Nem tudni, pontosan melyik évben született, kik voltak a szülei, milyen képzést kapott, kik voltak a mesterei. Születési helyeként Breda mellett Amberes is felvetődött. Az antwerpeni festőcéh 1551-ben fogadta mesterré, mint Pieter Coecke van Aelst, az antwerpeni művész, szobrász, építész, szőnyegszövő és üvegfestő tanítványát. 1551 és 1552 között Itáliába utazott, hogy tökéletesítse festészetét. Egészen Szicíliáig eljutott, egy évet töltött Rómában, s eközben tájképeket készített.

1553-ban (1555-ben?) tért vissza Antwerpenbe, ahol tíz évig élt, majd Brüsszelbe költözött. Első hiteles, dátummal jelzett képe 1558-ban készült. 1563-ban elvette feleségül Coecke van Aelst lányát, Maykent, a házasságból két fia született, ifjabb Pieter Brueghel és id. Jan Brueghel, a két festő. Az esküvő után a felesége családjának kérésére költöztek el Brüsszelbe. Az áttelepülés okát többféleképpen magyarázzák. Az egyik vélemény szerint a spanyol udvarban gyanússá vált az a humanista műveltségű kör, amelyhez Bruegel tartozott, s ezért kényszerült távozásra. Más vélemények szerint a költözés oka, hogy így kerüljön közelebb a Németalföldi Államtanács elnökének, Granvella kardinálisnak köréhez. Itt halt meg aránylag fiatalon, 1569-ben.