FK/332 - Kórusz József (Munkácsy Mihály után) – A család – színezett rézkarc

Eladásra kínálom Kórusz József – A család című 1953-ban készült színezett rézkarcát, amely Munkácsy Mihály 1877-es festménye alapján készült. Szépen kidolgozott rézkarc, akvarellel színezve. A művész szignója a rézkarc jobb alsó részén található. A rézkarc vékony fekete-barna léckeretben van üveg mögött, a rézkarc fehér szélén minimális elszíneződés, enyhe hullámosodás van, de ebben az állapotában is azonnal falra akasztható állapotban.

Téma: életkép

Technika: színezett rézkarc

Hordozó: papír

Kora: 1953.

Szignó: van (jobbra lent)

Keret: vékony fekete-barna léckeretben, üveggel

Méret: 29,5 x 22,5 cm (keret nélkül), 50 x 42 cm (kerettel)

Állapot: korának megfelelő

A postázás a vevő igényével egyeztetve a mindenkor aktuális díjak szerint történik, kizárólag előre utalást követően, gondosan csomagolva.

Kérem, amennyiben van még kérdése a termékről, akkor lehetőleg annak megvásárlása előtt és ne utána kérdezzen.

Kérem tekintse meg a többi termékemet is. Köszönöm!

Néhány gondolat a művészről:

Kórusz József (Veszprém, 1927. június 15. – Veszprém, 2010. március 10.) magyar festő, grafikus. Festményei és grafikái, melyeken a tájak és az emberek a gondosan tanulmányozott szín és fényhatások érzékeny visszaadásával jelennek meg. Művei megtalálhatóak a Magyar Nemzeti Galériában, a Művelődésügyi Minisztériumban, a Ráday Múzeumban és a Vízügyi Múzeumban. A budapesti Képzőművészeti Főiskola növendéke (1948–1953), Pór Bertalan és Szőnyi István voltak a mesterei, freskó szakon végzett. 1953-tól kiállító művész. 1960–66 között Zebegényben a Szőnyi-házban dolgozott. Megfordul Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban és Hollandiában. Később visszatér és letelepedik Zebegényben. 1969-től a zebegényi szabadiskola tanáraként tevékenykedett. Szőnyi szellemi hagyatékának ápolója, a Dunakanyar egyik legkiemelkedőbb alkotója. Alapító tagja A Derkovits Kollégiumnak (1946.) és a Részkarcoló Művészek Alkotóközösségének. A Szőnyi-hagyomány következetes és méltó folytatója, készített olajképeket, akvarelleket, linó- és fametszeteket, rézkarcokat, tusrajzokat. Tárgy- és témaköre a zsáner és plein air műfaján belül igen változatos. A dunakanyari táj és életmód szorgalmas és hű megörökítője. Szőnyi István ihlette művészete alapvetően természetelvű. Munkásságát 1979-ben a Szocialista Kultúráért kitüntetéssel ismerték el.

Egyéni kiállítások:

Derkovits Terem, Budapest (1976)

Vármúzeum, Simontornya (1977)

Pataki István Művelődési Központ, Budapest (1979)

Kisduna Galéria, Budapest (1981)

Szőnyi-ház, Zebegény (1997)

Csoportos kiállítások:

Országos Képzőművészeti Kiállítások, Műcsarnok, Budapest (1953–1970)

Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest (1957)

Dolgozó emberek között, Ernst Múzeum, Budapest (1960)

Balatoni Nyári Tárlatok, Keszthely (1966–68 és 1976)

Kisgrafikai Biennálé, Keszthely (1973)

Ex Libris Kongresszus kiállítása, Helsinki (1974)

Fényes Szelek nemzedéke, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (1976)

Magyar Grafika '78, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (1979)

Díjak, elismerések:

1953–54-ben a Művelődésügyi Minisztérium ösztöndíja,

1979-ben a Szocialista Kultúráért kitüntetés.