Maurer Dóra (1937-) Várakozás (1966) című rézkarca /17x17,2 cm/

Technikája: rézkarc papíron

Mérete: 17 x 17,2 cm + a paszpartúra

Maurer Dóra

festő, grafikus

Született: Budapest, 1937-06-11

1956-1961: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Hincz Gyula. 1967: ösztöndíj Bécsben; 1970: Bécs grafikai díja; Kisgrafika, I. díj; Brit Nemzetközi Print Biennále, Yorkshire Art Association díja; 1972: 1. Norvég Nemzetközi Grafikai Biennálé díja; 1976: 6. Nemzetközi Grafikai Biennálé, Krakkó, III. díj; 1987-1989: állami ösztöndíj, Osztrák Kulturális Minisztérium; 1988: Eötvös Alapítvány ösztöndíja; 1995: Munkácsy-díj; 1997: MAOE alkotói díj; 2003: Kossuth-díj. 1967-től Bécsben és Budapesten él. 1975-1977 között Kreativitás – Vizualitás szakkört vezetett a Ganz-Mávagban Erdély Miklóssal (Kreativitási Gyakorlatok). 1981-1983: fotó- és filmszakkört vezetett a Szépművészeti Múzeumban (Indigó csoport); 1987-1991: a Magyar Iparművészet Főiskolán vendégtanárként audiovizuális gyakorlatokat tartott; 1990-től tanár a Magyar Képzőművészeti Főiskola interdiszciplináris festőosztályán. A 60-as évek elején érzékeny, organikus és groteszk formákban gazdag rézkarcokkal indult pályája (Melegház, 1963; Holtak háza, Pompei sorozat,1964). Geometrikus fonadék, kompozíciós háló, kitöltve biomorf elemekkel jellemző munkáira, egyes esetekben ábrázoló jellegűek, másutt asszociatívak. A későbbiekben pedig definiálhatatlan formákat készített felületi kezeléssel. A folyamat nyilvánvalóan az absztrakció felé haladásról szólt, mint az 1963-1964-ben készült Fiore esetében, ahol erősen rusztikus hullámfelületet teremtett. A 60-as évek közepén a “pszichorealisztikus” rézkarcok korszaka lezárult, s rendkívül hamar kibővült eszköztára: kollázsok, applikációk (pl.: szőr), gyűrések, a rajzokat elfedő rétegek jelentek meg az addig alapvetően tradicionális technikával előállított művein (PB 0, Hegy és ember, rézkarc, 1969). Az eltakarás, elfedés, elrejtés motívuma, amely későbbi munkáiban is fontos szerepet játszott, már ekkor megjelent. A 60-as évek végén kezdett konceptuális műveket készíteni, ahol eszköztára a fotóhasználattal, perszonális akciókkal is bővült, mint a Nagyon magasról leejtett lemez (fotó, mélynyomás, 1970), ahol a lemez leejtése fotón jelenik meg, együtt a deformált lemez képével. Ez a fajta személyes jelenlét több munkán is megfigyelhető (Utcakő akció, fotósorozat, 1971). Ebben az időben fordult figyelme a matematikai indíttatású sorozatművek, természeti akciók, s a szeriális munkák felé. A rendkívül változatos anyagok – gallyak, gézzel lefedett különféle csomagocskák, ágak, kalászok, nádszálak stb. – növekvő-csökkenő rendszerbe sorolásával alkotott tárgyakat (Mennyiségtábla, szalma, papír, 1972; Mennyiségtáblák 3., különböző anyagok falapon, 1972), majd ugyanennek a matematikai rendszernek “elvonatkoztatott”, geometrikusan absztrahált festészeti és plasztikai (relief) változatait, majd a mágikus négyzeteket is létrehozta (Mennyiségtábla 6., farostlemezek, falap, műanyagfesték, 1972). ~ sorozatműveinek másik nagyobb csoportja a jel- és nyomhagyás problémaköréhez sorolható. Igen változatos műformák tartoznak ide: a pedotypiák, melynek első darabja a V. május 1-i felvonulása mesterséges talajon (1971), ahol a “sétatér” harmada festékkel beszórt, gyűrött papírtéglalap, a többi pedig fehér papír, ezen sétál, s hagyja lábnyomait másfél méter átmérőjű körben a “privátfelvonuló”. Ennek az ideának kiteljesítése volt 1976-ban a Helikon Galériában, a közönség aktív közrejárkálásával megvalósított pedotypia is. A jelhagyás és jeltörlés megteremtése, dokumentálásának ellentéte, az ellentétes irányú mozgások jellemzőek szöveghasználatú sorozatművein is (Inkább madár lennék 1-4, 1971; Szónyomok, Akkumuláció 1-2, 1973). ~ process arttevékenységének harmadik vonulata a fázisfotó sorozatok csoportja, a minimális mozgások kutatása, ahol összekapcsolódik a mennyiségtáblák rendszerező struktúrája és a jelhagyás gondolatrendszere (Reverzíbilis és felcserélhető mozgások, 1972). A minimális mozgások folyamatainak megtervezett rögzítése igazán már az újabb eszköz, a film segítségével történt. ~ művészetében a helyváltoztatás, mint központi fogalom és gondolat folyamatosan jelen van, fotón és filmen egyaránt, s azt a hatást vizsgálja, amit két vagy több tárgy egymással kapcsolatba lépő, egymásra rétegződő mozgásrendszere kivált (Displacement-sorozat, 1972-83; Relatív lengések, 1973). A 70-es évek derekán indult a Kvázi-képek sorozata, melynek teremtő elve a továbbiakban folyamatosan jelen van ~ művészetében. Egy geometrikus raszterrendszer valamely részletét véletlen kiválasztással kiemeli, felnagyítja, s elhelyezi a síkban, majd később a térben is (Széria ábra két Kvázi-képpel,1976; Kvázi-kép véletlen adatok szerint, 1977). Ugyancsak a 70-es évek második fe-lében készíti az eltolódások és a 4-ből öt típusú képsorokat is. Az előbbieknél egy négyzetet átlósan feloszt, majd az így keletkezett paralelogrammákat eltolja egymáshoz képest. Technikai és anyagi szempontból igen változatos tárgyegyüttesek jönnek létre: grafika (Egy négyzet széttolása,papír, 1974); objekt (Egy négyzet széttolása,faobjekt, 1974; Eltolhatás, fotó falapon, rádió, 1976). A 4-ből öt típusú képsorok rendezőelve a különböző típusú tárgyak és formák, osztások különféle rendbe való sorolása, pl.: négy négyzet ötféle tagolása, kihagyásokkal és színekkel, egy répa öt pozíciója és hasonlók (4-ből 5, objekt, 1976; 4-ből öt szériák, akril falapon, 1979; 5-ből 6, akril falapon, 1979). A 70-es évek vége a kísérleti filmek mellett az elrejtett struktúrákproblémakörének újabb, grafikai megvalósítását hozták: a Rejtett struktúrák frottázs-sorozat úgy jött létre, hogy ~ a hajtogatott papírlapot a lap alá hajlítja, s az így létrejövő struktúra rejtett marad, a különféle geometriai egységek már nem létező formák lenyomataivá lesznek (Rejtett struktúrák 1-3., frottázs, 1977-79). Mindez a 80-as évek elején értelemszerűen vezetett a Zsilipekhez, a fénnyel, folyadékkal, porral végzett struktúraanalízisekhez. ~ egy 1972-es munkájához, a Széljelzésben (szénpor falapon) felvetett gondolathoz nyúlt vissza, amikor újra a különféle anyagok mozgásviselkedési vizsgálatába és nyomhatásuk rögzítésébe fogott (Zsilipek, fotó, krétapor papíron, 1980). A 80-as évek másik döntő fejleménye volt, a Kvázi-képek kiszínesedése és kilépése a térbe. A színekkel megkülönböztette és kiemelte a síkokat és mennyiségeket, s formázott vásznakat hozott létre (Kvázi-kép No. 86, 1983). A Kvázi-képek szisztémája, mely egy előre kidolgozott, mennyiségi változásokat (mozgást) jelző, nagymennyiségű variációs lehetőséget biztosító szabályrendszer alapján jött létre, aleatorikus kiemeléssel, kombinálódott a hideg és meleg színek hierarchiájával. A program kiteljesedése 1982-1983-ban valósult meg, amikor Dieter Bogner felkérte a buchbergi kastély toronyszobájának kifestésére. A Térfestés tervek (akvarell, papíron, 1980-82) “szabásmintájának” megfelelően a síkban megtervezett színes raszterrendszert a 14 m2-es térre vetítette ki és festette meg az illuzionisztikus teret. A festés részleteit és folyamatát fotósorozaton és filmen dokumentálta (Térfestés, 58 mm, színes, 1982-1983; Térfestés. Buchbergi projekt, BBS, video, ff, 16 perc, 1983). A 80-as 90-es évek fordulóján ezt a programot folytatta: a kváziképek színvilága a különböző fény- és megvilágítási viszonyok hatására folyamatosan megváltozott, s ezt a jelenséget újra és újra megfestette, ez a Relatív kváziképek sorozata. A téri lehetőségek is tovább bővültek, formázott vásznai “leléptek a falról” (Ledőlt Quasi-kép alapformával, falap, akril, 1986-91; Quod libet No. 2., farostlemez, akril, 1991), vagy a síkon belüli görbült formák is bekerültek eszköztárába (Vegyes téri viszonyok IV. No. 9., fotó, gouache, karton, 1993-96). A 90-es évek második felében a nyolc standard színből álló kompozíciós rendszert oldottabb váltotta fel (Hommage à Monet sorozat), majd a görbült síkok és a tér problémája került művészete fókuszába (Görbült sík, homorú,rétegelt falemez, 1996; Görbült sík, szárnyas,rétegelt falemez, 1996). A fény- és színkapcsolatok folyamatos modulációjának megvalósítása a Raszterközi Quasi-kép sorozat lényege, amely a Displacements (Áthelyezés)műegyüttes két évtizeddel későbbi továbbvitele is (Raszterközi Quasi-kép, Displacements 74, a megfigyelés tárgya, rétegelt falemez, akril, 1997; Az RQD 74, augusztus 9-én 5.15-kor, rétegelt falemez, akril, 1997). ~ filmművészeti tevékenysége szorosan összefügg képzőművészeti munkásságával, annak szerves része, ugyanakkor a média vizuális lehetőségei mellett (kép, szín, mozgás) egyéb eszközeit – zene, beszéd, zaj, szöveg – is rendkívül kreatív alkotóként használja. Igen szerteágazó művészeti tevékenysége a tudatos és tervezett, konstruált műteremtés mellett helyenként nem nélkülözi az iróniát és humort. ~ pedagógiai, művészet- és kiállításszervezői tevékenysége is nagy jelentőségű.

Film
SZABÓ F.-KARDOS S.-FITZ P.: ~ (MTV, 1986).
Irodalom
VEKERDY T.: Rézkarcok, fametszetek (kat., Dürer Terem, 1966)
NAGY I.: ~ kiállítása a Dürer teremben, Művészet, 1966/7.
BAUM, P.: Zu den Arbeiten von ~ und Miodrag Nagorni (kat., Internationale Künstlerclub, Bécs, Galerie Maerz, Linz, 1966)
BAUM, P.: Personalausstellung von ~ und Miodrag Nagorni, Alte und moderne Kunst, 1966. szeptember/október
FRANK J.: ~-nál, Élet és Irodalom, 1966. június 23.
NÉMETH L.: Modern magyar művészet,Budapest, 1968
PERNECZKY G.: Két kiállítás, Élet és Irodalom, 1970. október 24.
GROH, K.: Aktuelle Kunst in Osteuropa, Köln, 1972
BEKE L.: Fotólátás az új magyar művészetben,Fotóművészet, 1973/3.
VADAS J.: Kép vagy írás? Élet és Irodalom, 1974. március 9.
SKREINER, W.: Verschiebungen 1972-1975 (kat., Neue Galerie am Landesmuseum Joanneum, Graz, 1975)
FÁBIÁN L.: Bemutatjuk ~ grafikáit, Élet és Irodalom, 1975. február 15.
FRANK J.: Szóra bírt műtermek, Budapest, 1975
KOVALOVSZKY M.: Eltolódás (kat., Szent István Király Múzeum, 1976)
BEKE L.: Beszélgetés ~val, Mozgó Világ, 1977/3.
BEKE L.: ~ (kat., Alvar Aalto Múzeum, 1977)
HONISCH, D.: Neue Kunst aus Ungarn,Kunstmagazin, 1977/1.
PERNECZKY G.: A fekete négyzettől a pszeudo-kockáig, Magyar Műhely, 1978/56-57.
BÁN A.: Fotóleltár (kat., Pécsi Galéria, Pécs, 1979)
KOTTE, W.: Verschuivimgen 1975-1979 (kat., Hedendagse Kunst, 1980)
RÓZSA GY.: Nyitott galéria. Cikkek, tanulmányok,Budapest, 1980
ROZGONYI I.: Párbeszéd művekkel. Interjúk 1955-1981, MTA Művészettörténeti Kutatócsoport, 1981
LÓSKA L.: Tények és lehetőségek, Művészet, 1981/2.
BOGNER, D.: Raumkoncept Buchberg 1.,(leporello, 1982)
PETERNÁK M.: ~: Filmek/Films 1973-1983 (kat., Pécsi Galéria, Pécs, 1983)
RONTE, D.: Művészet és/vagy tudomány, BEKE L.: A szőrmeapplikációk késői próbája, MORAVÁNSZKY Á.: Egy tér színeváltozása,BOGNER, D., HEGYI L. (kat. bev., Ernst Múzeum és Museum Moderner Kunst, 1984)
BEKE L.: ~ experimentális filmjei, Filmkultúra, 1984/3.
SINKOVITS P.: Egy grafikus mozgástere,Művészet, 1984/7.
ACSAY J.: Mágikus művészet, Kritika, 1986/10.
SINKOVITS P.: Kvázi képek. Beszélgetés ~val,Művészet, 1987/5.
HEGYI L.: Interpretációs kísérlet ~ műveihez, in: Utak az avantgárdból, Pécs, 1989
HAJDU I.: Budapesti műtermek, Párizs, 1990
~ Quasi-Bilder, Installationen (kat., Galerie Hoffmann, 1993)
HAJDU I.: Triptichon, Európai Utas, 1993/4.
RONTE, D., BEKE L.: ~, Munkák/Arbeiten/Works 1970-1993 (monogr., Budapest, 1994)
ANTAL I.: Jegyzetek. Zenei struktúrák ~ filmjeiben, Balkon, 1994/4.
PERNECZKY G.: Produktivitásra ítélve? Köln, 1995
HAJDU I.: Ami a mienk? szemünk fénye, Balkon, 1997/7-8-9.
KOVÁCS Á. V. (RIPORT): A Cet gyomrában (kat., ~ és Szegedy-Maszák Zoltán, Fővárosi Képtár, Budapest, 1996)
~ Munkák/Arbeiten 1990-1997 (kat., irodalommal, Kortárs Művészeti Múzeum/Ludwig Múzeum, és Josef Albers M. 1997).

Egyéni kiállítások

Egyéni kiállítások
1966 • Dürer Terem, Budapest (kat.) • Internationale Künstlerclub, Bécs [Miodrag Nagornival], Galerie Maerz, Linz
1970 • Dürer Terem, Budapest
1971 • Galerie Junge Generation, Bécs (kat.)
1974 • Grafik, Objekte, Kleine Galerie, Bréma
1975 • Verschiebungen 1975-1975, Neue Galerie am Landesmuseum Joanneum, Graz (kat.)
1976 • Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár [Gáyor Tiborral] • Helikon Galéria, Budapest • Alvar Aalto Múzeum, Jyväskylä, (FIN)
1979 • Eltolódások 1975-1979, Pécsi Galéria, Pécs (kat.)
1980 • Stabilizáció – Artikuláció, G. Grada, Zágráb [Erdély Miklóssal] • Verschuivimgen 1975-1979, Hedendagse Kunst, Utrecht (kat.)
1982 • Képek, Rajzok, Fotók, Galerie Hoffmann, Friedberg • Tér, kvázi-kép. Egzakt tendenciák,Schloss Buchberg (A)
1983 • Exakte Tendenzen, Bécs-Buchberg • Filmek/Films, Pécsi Galéria, Pécs (kat.)
1984 • Munkák/Arbeiten 1958-1983, Ernst Múzeum, Budapest, (kat.) • Museum Moderner Kunst, Bécs
1986 • Képvetületek, Budapest Galéria, Budapest (kat.)
1990 • Dialógus, Goethe Intézet, Budapest [Erika Kiffllel]
1991 • Herzfeld G., Stockholm
1993 • Kvázi-képek, Installációk, Galerie Hoffmann, Friedberg • Éri Galéria, Budapest
1995 • G. Medium, Pozsony
1996 • A cet gyomrában, Fővárosi Képtár, Budapest [Szegedy-Maszák Zoltánnal], (kat.)
1997 • Quasi-képek és képek 1990-1997, Kortárs Művészeti Múzeum/Ludwig Múzeum, Budapest (kat.)
1998 • Éri Galéria, Budapest • Munkák 1974-1977, Josef Albers M. Bottrop
1999 • Vízivárosi Galéria [Balázs Áronnal], Budapest
2008 • Ludwig Múzeum, Budapest.

Válogatott csoportos kiállítások

Válogatott csoportos kiállítások
1965 • Intergrafik 65, Neue Berliner Galerie, Berlin
1968 • Mai magyar grafika, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1972 • Aktuelle Kunst in Osteuropa, Köln
1975 • Neue Ungarische Konstruktivisten,Museum Bonn
1976 • Expozíció. Fotó/művészet, Hatvany Lajos Múzeum, Hatvan • Sorozatművek. Kortárs művészet magángyűjteményekben 2, Csók Képtár, Székesfehérvár
1977 • Sul concettodi serie, Varese
1980 • Tendenciák 1970-1980, 1., Új művészet 1970-ben, Óbuda Galéria, Budapest • Künstler aus Ungarn, Kunsthalle, Wilhelmshaven • Tendenciák 1970-1980, 3., Geometrikus és strukturális törekvések a hetvenes évek művészetében, Óbuda Galéria, Budapest
1981 • Vonal, Pécsi Galéria, Pécs • Erweiterte Fotografie, Sezession, Bécs • Construction in Process, Łódż
1985 • 20 Years of Hungarian Experimental Film,Museum of Modern Art, New York • Experimental Films from Budapest, Museum of Fine Arts, Boston
1988 • Das Licht der Peripherie, Museum des XX. Jahrhunderts, Bécs
1989 • Más-Kép, Ernst Múzeum, Budapest
1990 • Anwesenheit bei Abwesenheit, Kunsthaus, Zürich • Architektonikus gondolkodás ma,Műcsarnok, Budapest • Budapesti műtermek,Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Budapest Galéria, Budapest
1991 • Tisztelet El Grecónak, Szépművészeti Múzeum, Budapest • Europäische Dialoge,Museum, Bochum
1994 • 80-as évek – Képzőművészet, Ernst Múzeum, Budapest • Gáyor, Hencze, Hetey, Konok, ~, Vízivárosi Galéria, Budapest
1996 • Pillangóhatás, Műcsarnok, Budapest • A művészeten túl, Ludwig Múzeum, Budapest
1997 • Olaj/Vászon, Műcsarnok, Budapest
1998 • Magyar avantgárd a 20. században, Neue Galerie der Stadt Linz, Linz • Inter/Média/Művészet, Ernst Múzeum, Budapest • A magyar neoavantgárd 1965-1972,Szombathelyi Képtár, Szombathely • Perspektíva,Műcsarnok, Budapest • Budapest – Berlin ’99. A kilencvenes évek művészete Magyarországon,Akademie der Künste, Berlin
2000 • Konkret – Östliches Mitteleuropa, Neuer Sächsischer Kunstverein, Drezda.

Művek közgyűjteményekben

Művek közgyűjteményekben
Albertina, Bécs
Fővárosi Képtár, Budapest
Forum Konkreter Kunst, Erfurt
Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
Janus Pannonius Múzeum, Pécs
Kortárs Művészeti Múzeum/Ludwig Múzeum, Budapest
Kunsthalle, Nürnberg
Kupferstichkabinet, Drezda
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Museum Bradford (GB)
Museum Konkreter Kunst, Ingolstadt
M. Sztuki, Łódż
Neue Galerie am Landesmuseum Joanneum, Graz
Neue Nationalgalerie, Berlin
Sammlung der Stadt Wien, Bécs
Szombathelyi Képtár, Szombathely, Szépművészeti Múzeum, Budapest
Tate Gallery, London
Victoria & Albert Museum, London.

A szócikket csak a www.artportal.hu hivatkozással lehet máshol felhasználni!