Amerigo Tot (1909-1984) Szerelmesek (1984) c. 4 lapos szitanyomat albuma /24,5x34 cm/

Technikája: szitanyomat papíron

Mérete: 24,5 x 34 cm + a paszpartu

Tot, Amerigo

szobrász

Született: Fehérvárcsurgó, 1909-09-27
Névváltozat: Tóth Imre
Elhalálozott: Róma, 1984. december 13.

Honlap: http://magyar.amerigotot.hu/

1926-1928: Magyar Iparművészeti Főiskola, mesterei: Helbing Ferenc, Leszkovszky György. 1931: dessaui Bauhaus, mestere: Moholy-Nagy László. A náci hatalomátvétel után kalandos utakon 1933-ban Rómába érkezett. Még ugyanabban az évben elnyerte a Római Magyar Akadémia ösztöndíját, s 1936-ig a Via Giulián álló palotában lakott és dolgozott. Utána a Via Margutta-i műtermében élt, ahol később, az 50-es évek végétől, de inkább a 60-as évektől igen sok magyar művész és művészettörténész fordult meg vendégként. 1937-ben elnyerte az Albániában Szkander bég emlékműre kiírt nemzetközi pályázatot. A lovasszobor nem valósult meg, s a második világháború során a tervek is elpusztultak. 1939-ben – Pátzay Pál mögött – második díjat nyert a Madách-emlékműre kiírt pályázaton. 1943-1944-ben az olasz ellenállás tisztjeként küzdött a németek ellen, s ejtőernyős összekötőként Jugoszláviában és Magyarországon is megfordult. A háború után, 1946-1949 között a Római Magyar Akadémia művészeti tanácsadójaként működött. 1949-ben a római Termini pályaudvar homlokzatát díszítő hatalmas frízre kiírt pályázatot nyerte el, s ezzel nemzetközi hírét is megalapozta. A következő években egymást követték a meghívások jelentős olaszországi és külföldi kiállításokra, s mind több megrendelésnek tett eleget. Az utóbbiak sorából kiemelkedik a Raffaello nevű olasz luxusóceánjáró plasztikai díszítése (1964-65). 1968-ban tért először haza Magyarországra, ahol ekkor egész sor kiállításon mutatkozott be. A Gödöllőre készülő 12×10 méteres kompozíció, a Mag apotheozisa kismintáját és elkészült részleteit 1982-ben mutatta be a Vigadó Galériában. ~ korai, Bauhaushoz kapcsolódó grafikai munkáiban elsősorban Paul Klee és Moholy-Nagy hatása érezhető. Amikor 1933-ban Rómába érkezett, elemi erővel ragadta magával a reneszánsz művészet A 40-es évek elejéig készült portréi (dr. Lénárd képmása, 1940), kisbronzai (Táncoló bacchánsnők, 1938) és reliefjei (Utolsó vacsora, 1938-1939 – két változatban is) egyaránt e nagy korszak bűvöletéről árulkodnak. A háborút követően 1946-ban mintázta híres Kavicsasszonyainak sorozatát, amelynek a groteszk hatású formaadása már egy újfajta művészeti tájékozódást jelez. Néhány portréja (Birnbaum professzor, 1946) és kisplasztikája (Ősanya,1948) a szobrászati expresszionizmus irányába tett lépéseiről tanúskodik. Az évtized végétől ismeretesek első teljesen elvont, absztrakt kompozíciói, melyek sorából a Termini pályaudvar reliefje emelkedik ki elsősorban (1949-53). Ezután egyre szuverénebbül élt a különböző stíluseszközök alkalmazásával. Ha a feladat vagy a megrendelő úgy kívánta, ismét és természetes módon élt a reneszánsz eszközeivel (A mezőgazdaság évadjai, Bari, 1955-56), máskor újra az absztrakt dekoráció elemeivel (Kerámia-relief a római Palazzo dello Sportban, 1959-60). Szülőfaluja, Fehérvárcsurgó katolikus templomába 1969-ben egy hagyományos Madonna-szobrot készített. A 60-as években egész sorozat szerszám-, ill. gépszerű megjelenésű plasztikát készített, amelyek azonban mégsem emlékeztettek valamiféle konkrét tárgyra. Ezek sorába tartozik a tihanyi múzeum előtt fölállított a Föld füle (1962) c. kompozíció. Alapjában eklektikus, a stílusokat öntörvényűen váltogató magatartásával a 60-as évektől felszabadító hatást gyakorolt a hazai szobrászat szinte egészére.

Irodalom
VENTURI, L.: Dodici litografie di Tot, Róma, 1960
BOECK, U.: Beispiele Europäischer Bauplastik vom Altertum bis zur Neuzeit, Tübingen, 1968
MAJOR M.: ~, Budapest, 1970
BOLOGNA, M.: ~, Róma, 1976
KOVÁCS P.: A tegnap szobrai. Fejezetek a magyar szobrászat félmúltjából, Szombathely, 1992.

Egyéni kiállítások

Egyéni kiállítások
1952, 1956, 1962 • részvétel a velencei biennálék olasz pavilonjában, Velence
1960 • részvétel a Római Quadriennálén, Róma
1966 • New York
1969 • Műcsarnok, Budapest • Tihany • Pécs • Szeged • Debrecen
1973 • Palermo
1978 • Állandó kiállítás, Pécs
1982 • Vigadó Galéria, Budapest

Válogatott csoportos kiállítások

Válogatott csoportos kiállítások
1958 • Brüsszeli Világkiállítás (az európai közlekedési pavilon előtt), Brüsszel
1963 • Actualité de la Sculpture, Párizs.

Művek közgyűjteményekben

Művek közgyűjteményekben
Janus Pannonius Múzeum, Pécs
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.

http://magyar.amerigotot.hu/

(rézkarc, rézmetszet, fametszet, grafika, sokszorosított grafika, szitanyomat, linómetszet)