FK/419 – Gy. Molnár István – Pásztortűz /rézkarc/

Eladásra kínálom Gy. Molnár József festőművész, grafikus képeken látható ritka rézkarcát, amely témája a tüzet körül álló, ülő pásztorok ábrázolása. A rézkarc szép, részletes kidolgozású, elkészítése nagy valószínűséggel az 1980-as évekre tehető. A grafikus szignója a rézkarc jobb alsó részén, a mű címe pedig a bal alsó részén található. A rézkarc egyszerű natúr léckeretben van, üveg mögött. A fehér karton paszpartun enyhe elszíneződés.

Téma: Életkép

Technika: rézkarc

Hordozó: karton

Kora: 1980-as évek

Szignó: van

Keret: Egyszerű natúr faléckeret üveggel

Méret: 29 x 39,5 cm (nettó), 42 x 59 cm (kartonnal), 45 x 61,5 cm (kerettel)

Állapot: korának és a fotókon látható állapotnak megfelelő

A postázás a vevő igényével egyeztetve a mindenkor aktuális díjak szerint történik, kizárólag előre utalást követően, gondosan csomagolva.

Kérem, hogyha még van kérdése a termékről, akkor lehetőleg annak megvásárlása előtt és ne utána kérdezzen.

Amennyiben komolyan érdekli az alkotás, kérem bátran tegyen ajánlatot!

Kérem tekintse meg a többi termékemet is. Köszönöm!

Néhány gondolat a művészről:

Gy. Molnár István (Kunhegyes, 1933. - Szentendre, 2010.) magyar festőművész, grafikus.

1933. február 3-án született tősgyökeres kunhegyesi családban. 1938-ban Budapestre költöztek. Édesapja 1943-ban bekövetkezett korai halála miatt a család visszaköltözött Kunhegyesre. Gimnáziumi éveit Kisújszálláson töltötte, ahol 1952-ben érettségizett. Ottani rajztanárától, Rákosy Zoltán festőművésztől kapta az első instrukciókat. Ezután került a Képzőművészeti Főiskolára 1952-1959-ig, ahol Pap Gyula, Bán Béla, Fónyi Géza valamint Bernáth Aurél tanítványaként sajátította el művészeti ismereteit. 1959-ben tagja lett a Fiatal Művészet Stúdiójának, 1963-ban pedig a Képzőművészeti Szövetségnek. A festőművész 1969 óta élt Szentendre művésztelepén. Családot alapított, három gyermeke született. Húsz éven keresztül, 1961-től szinte csak grafikákat, rézkarcokat, rézmetszeteket készített. Kezdetben nagyméretű dekoratív és főleg színes grafikákat készített. Az egyik legkiválóbb rézmetszőnek és rézkarcolónak tartották, sok nyomata múzeumba került. Japánban is nagy sikert aratott rézkarcaival. 1980 körül aztán egyre nagyobb erővel feltámadt benne a hosszú időre eltemetett festő. Ebben az időszakban született a „Törökvilág Magyarországon” sorozat, a Savanyó Jóska, a Zarándoklat, a Pásztorok, az Ármány és szerelem és a Fekete bojtár kép. A Szentendrei Képtár kiállította festményeit, s 1985-től a szentendrei művészeti élet élvonulatához tartozik. 1986-tól számított tíz évben szinte csak szentendrei táj- és városképeket fest. A város történeti szegletei, rohamosan fogyatkozó régi utcaképei, épületei kerülnek vásznára. Saját szavaival fogalmazva „leletmentő” tevékenységet végez. Szinte versenyt fut az idővel, egyre kevesebb az olyan hely, ahol festőállványát leteheti, mert vásznára kívánkozik a látott táj. Szándékosan keresi azokat a helyeket megörökítésre, amelyekről tudja, hogy a nagyszülők után az unoka is ugyanazon a helyen érzi magát otthon. „A képek meg egyre pontosabban, szebben mutatják meg Szentendrét, amit az elődök: Sverák, Onódi, Bánovszky, Ilosvai, Jeges, Pirk és még mások nagy szeretettel örökítettek meg az utódoknak” – írja róla Deim Pál művészbarátja. Műtermében szívesen fest csendéleteket is, főleg mezei virágokat. Legszívesebben azonban kinn a szabadban, a természet után szeret festeni. Egy témán sokáig dolgozik, s általában többször megfesti.

Nagynevű földijéhez, Ilosvai Varga Istvánhoz távoli rokoni szálak is fűzték. Róla a következőképpen vall: „Szentendrei viszonylatban is nagy kolorista volt. Festészetéből, a vele való kapcsolatból csak később tudtam profitálni, ugyanis amikor én az első természet utáni képemet megfestettem a Pilisben 1984-ben, akkor ő már hat éve nem élt.”

1995. augusztus 31-én Ilosvai Varga István festőművész emlékére Kunhegyesen rendezett emlékünnepségen Gy. Molnár István festőművész vehette át először a néhai kunhegyesi születésű festőművész emlékére özvegye által alapított Ilosvai Varga István-díjat.

2003. augusztus 20-án Szentendre város Pro Urbe kitüntetést adományozott számára.

Meghalt 2010. január 15-én Szentendrén.

Egyéni kiállítások:
1963 • Fiatal Művészek Klubja, Budapest
1967 • Dürer Terem, Budapest
1970 • Derkovits Terem, Budapest
1976 • Művésztelepi Galéria, Szentendre • Szoboszlói Kisgaléria, Hajdúszoboszló • Művelődési Ház, Miskolc • Nagykőrös
1980 • Művelődési Ház, Nagyatád
1984 • Művelődési Központ, Karcag
1985 • Művelődési Központ, Kunhegyes
1986 • Magyar Kultúra Háza, Berlin
1993 • Szentendrei Képtár, Szentendre

2000 • Ilosvai Varga István Művelődési Központ, Kunhegyes

2003 • Abádszalók

Válogatott csoportos kiállítások:
1963-tól • Stúdió kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest • II. Országos Grafikai Biennálé, Herman Ottó Múzeum, Miskolc
1964 • Grafikai Biennálé, Lugano (CH)
1965 • Fiatalok Biennáléja, Párizs
1965, 1967 • Intergraphik, Berlin

1966 • UNESCO kiállítás, Tokio

1967 • Ifjúsági Grafikai Biennálé, Párizs

1968 • Mai magyar grafika, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Stúdió ’58-68, Műcsarnok, Budapest • Kortárs magyar művészet, Folkwang Museum, Essen (Német Szövetségi Köztársaság)
1969 • Magyar művészet 1945-1969, Műcsarnok, Budapest

1970 • Essen, (Nyugat-Berlin)

1971 • Új művek, Műcsarnok, Budapest • Magyar grafika kiállítás. Dürer születésének 500. évfordulóján, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • A magyar művészet 100 éve, Museum am Ostwall, Dortmund (Német Szövetségi Köztársaság)
1972 • Mai magyar grafika és kisplasztika Dózsa György emlékére, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1972-től • Téli Tárlat, Miskolci Galéria, Miskolc
1973 • Mai magyar grafika, G. na Slovanech, Prága
1976 • Szentendrei Művészet 1976, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1979 • Magyar grafika 1978, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1979-től Szentendrei Tárlat, Szentendrei Képtár, Szentendre
1980 • Tendenciák 1970-1980. 1., Új művészet 1970-ben, Óbuda Galéria, Budapest
1984 • Pest megyei Tárlat, Szentendrei Képtár, Szentendre
1988 • Tavaszi Tárlat, Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, Műcsarnok, Budapest • Pest megyei Tárlat ’88, Szentendrei Képtár, Szentendre
1991 • Hatvanas évek. Új törekvések a magyar képzőművészet-ben, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.

A felsoroltakon kívül több kollektív kiállítás résztvevője volt: Görögországban, Jugoszláviában és az USA-ban.

Művek közgyűjteményekben:
• Ferenczy Múzeum, Szentendre
• Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
• Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest