1Q649 Leonardo da Vinci : Mona Lisa színes nyomat 77 x 57.5 cm

Keretezett, nagy méretű színes nyomat, olajnyomat. Akasztási lehetőséggel rendelkezik.

Szélesség: 57.5 cm

Magasság: 77 cm

Súly: 3.995 kg

A nyomat mérete keret nélkül: 56 x 39.3 cm

Mona Lisa

Mona Lisa

La Gioconda

Mona Lisa, by Leonardo da Vinci, from C2RMF retouched.jpg

Művész Leonardo da Vinci (1503-1519)

Típus olajfestmény

Műfaj arckép

Mozgalom Késő reneszánsz

Magasság 77 cm

Szélesség 53 cm

Múzeum Louvre

Gyűjtemény a Louvre festmény részlege

Település Párizs, Franciaország

A Mona Lisa (más néven La Gioconda) Leonardo da Vinci 1503-1519 között készült leghíresebb festménye, remekműve, ami jelenleg a párizsi Louvre-ban van kiállítva.

A kép

A kép 77 x 53 cm nagyságú, nyárfatáblára olajjal festett portré. Egy rejtélyes, megfontolt választékossággal teli, bölcsességet sugárzó női mosoly egy érdekes tájban. Sokak szerint talán az egész festészet történetének legismertebb alkotása. Ez köszönhető annak, hogy a kép „női” arca gyakorlatilag már a közösségi emlékezet részének tekinthető, ismert az egész világon, másolják, fényképezik, karikatúrákat készítenek róla és ezerszámra sokszorosították. A képet 1911-ben ellopták, de 1913-ban előkerült.

A cím

Leonardo soha nem nevezte el a képet (a reneszánsz idejében még nem volt szokás a képeknek címet adni). A Mona Lisa címet Giorgio Vasari, az életrajzírója adta 31 évvel a művész halála után. Lisa Gherardini egy köztiszteletnek örvendő firenzei kereskedő, Francesco del Giocondo ötgyermekes, erényes felesége volt. A „Mona” egy elterjedt rövidítése az olasz madonna (asszony, asszonyom) szónak.

A Gioconda a gondtalant jelentő Giocondo név nőnemű alakja. A kép rejtélyes mosolya miatt a cím (a. m. gondtalan nő) e kettős jelentéssel játszik.

Egyéb

Vincenzo Peruggia lopta el 1911. augusztus 21-én a képet Louvre-ból. Az esetet a 20. század legnagyobb műkincslopásaként tartják számon. A kép 1913. december 12-én Firenzében került elő, miután Peruggia tárgyalásokat kezdett az eladásáról a firenzei Uffizi képtárigazgatójával, Alfredo Gerivel, aki azonban feljelentette. A festményt az olasz állam visszaszolgáltatta a párizsi múzeumnak.

A Ki van a képen? rejtélye

A leggyakoribb vélekedés szerint a kép del Giocondo feleségét, Lisát ábrázolja, amit tények is igazolnak. Azt viszont kevesebben tudják, hogy Lisának volt egy házasságon kívüli gyermeke - nagyapja azért adta hozzá Giocondo-hoz, hogy a szégyent elkerülje (azt is tudjuk, hogy Giocondonak Lisa előtt volt egy felesége aki Lisa anyjának testvére volt) - aki mindössze egy délutánt ért meg, s apja nem is tudott róla soha.

Dr. Lillian Schwartz szerint a kép egy önarckép, maga Leonardo da Vinci női ruhában. Digitális elemzése során szinte teljes egyezést fedezett fel Leonardo önmagáról rajzolt képei és a Mona Lisa között. Elméletének kritikusai szerint a hasonlóság oka az, hogy ugyanaz a személy, ugyanabban a stílusban dolgozott. Az sem bizonyított, hogy az önarckép valóban önarckép.

Maike Vogt-Lüerssen amellett érvel, hogy a nő a rejtélyes mosoly mögött Aragóniai Izabella, Milánó hercegnéje. Leonardo tizenegy évig dolgozott a hercegi udvarnak. Vogt-Lüerssen szerint Mona Lisa sötétzöld szemei a Visconti-Sforza családhoz tartozását jelzik.

Mások szerint viszont Leonardo édesanyja, Catherina látható rajta abban a pillanatban, amikor először érzi gyermeke moccanását, feloldva korábbi egykedvűségét és szomorúságát, és mosolygásra késztetve őt. Mindez észlelhető, ha felváltva eltakarjuk arcának bal és jobb oldalát. Jobboldala közömbös, egykedvű, bal oldala viszont mosolyra nyílik. Csak akkor érthető meg ez a félmosoly, ha ismerjük Catherina és Leonardo sorsát: Catherinát otthonából elrabolták, és rabszolgaként adták el, Leonardót pedig a firenzei Palazzo Vecchióban 1505-ben Michelangelo a Cascinai Csata groteszkjével alázta meg. (Lásd "Reneszánsz probléma...")

A rejtélynek persze más megoldásai is lehetségesek. Pl. 2008 januárjában állították, hogy a képen Lisa Gherardini, Francesco del Giocondo firenzei selyemkereskedő felesége látható. A kutatók a Heidelbergi Egyetem gyűjteményében találtak rá a bizonyítékra. A feljegyzést 1503 októberében a művész egyik ismerőse, Agostino Vespucci készítette egy a Cicero leveleit tartalmazó kötet margójára. A feljegyzés arról tanúskodik, hogy a művész egyszerre három képén dolgozott, közülük az egyik Lisa del Giocondo portréja, ami nem kizárt, hogy a Mona Lisa egy másik kép, amit Leonardo magának festett, és amíg élt, senkinek sem adta át.

Silvano Vietri régész és munkatársai három, nagyjából egykorú nő földi maradványaira bukkantak abban a kolostorban, ahová Lisa a férje halála után beköltözött. 2013-ban DNS-mintát vettek Lisa fiától. Ha a minta a három nő közül valamelyik rokona a fiúnak, tudni fogjuk, hogy ki volt az igazi Mona Lisa.

Forrás: wikipédia