1Q841 Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom antik Steindl cserép falitál 42 cm


480.000 HUF 1,227.70 USD

Garancia: 1 év  
Termék információk
Feltöltés ideje: 2024. március 25.
Termékkód: 5723174
Megtekintések: 252
Megfigyelők: 2
Ajánlatok: 0 ajánlat
Eladó adatai

antikvitasok (3307)    
BUDAPEST

Hitelesített felhasználó

Gyorsan válaszol az üzenetekre
Pozitív értékelések: 99.68%
Utolsó belépés: Ma, 18:47
Regisztráció: 2013. március 05.
Miért választják a vásárlók a Galéria Savariát?
Tudja meg, milyen lépésekkel tesszük biztonságosabbá és kényelmesebbé online piacterünk használatát. Részletek
Készítő, márka:egyéb magyar kerámia
Terméktípus:falidísz

Gyönyörű, nagy méretű, plasztikusan díszített cserép falitál a XIX.-XX. század fordulójáról. "Gyárilag" kialakított akasztási lehetőséggel rendelkezik. Körben indás, rózsa minta fut kőrbe. Közepén nagy méretű Mária ábrázolás, kezében Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom. Feltehetően a templom avatásának alkalmából készült gyönyörű, ritka és gyűjtői darab! Jelzetlen Steindl tétel.

Szélesség: 42 cm

Súly: 3.205 kg

Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom (Erzsébetváros)

Az Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom vagy más néven Erzsébetvárosi plébániatemplom Budapest VII. kerületében, Erzsébetvárosban a Rákóczi út közelében, a Rózsák terén található római katolikus templom. Az épületet 1895 és 1901 között építették Steindl Imre neogótikus tervei alapján, és méreteit tekintve a kerület második legnagyobb temploma és egyik legjelentősebb nevezetessége. Nevét Árpád-házi Szent Erzsébet után kapta.

Története

Az újonnan alakult VII. kerület polgárai, az erzsébetvárosiak 1881-ben római katolikus templomot építtettek a Szegényház tér, ma Rózsák tere északi oldalán. A kis templom Czigler Győző tervei alapján, eklektikus stílusban épült fel. Hamar egyértelmű lett azonban, hogy a rohamosan gyarapodó Erzsébetváros polgárainak szűk lesz a kis istenháza, így a római katolikus egyház megvásárolta a tér központi parcelláját, és 1889-ben megalakult a templomépíttető bizottság. 1892. július 28-án Steindl Imre neogótikus stílusban fogant tervét fogadták el kivitelezésre, sikertelenül pályázott mellette Pecz Samu és Aigner Sándor. Az alapok kiásását 1893. július 23-án, az építkezést pedig szeptember 11-én kezdték meg. Az 1895. október 20-án megrendezett ünnepélyes alapkőletételen részt vett az uralkodó, I. Ferenc József is, sőt az alapkövet saját kezűleg helyezte el. Az elkészült templomot végül 1901. május 16-án, áldozócsütörtökön szentelték fel, és Árpád-házi Szent Erzsébet oltalmába ajánlották. 1905-ben korábbi kis templomukat a magyar görögkatolikus egyháznak adták át.

Az első évtizedekben rohamosan nőtt az erzsébetvárosiak lélekszáma, és 1918-ban már meg is alakult a Szent Erzsébet nevét felvevő egyházközség. A templom előtti téren állították fel 1932-ben, a szent halálának 700. évfordulóján Damkó József Szent Erzsébet-szobrát. A teret ugyanekkor nevezték el Szent Erzsébet attribútumairól Rózsák terének. A második világháború során a templomot bombatalálat érte, és a helyreállítási munkálatokkal 1949-re készültek el. Az elkövetkező évtizedekben azonban az épület állapotában jelentős romlás következett be. A templom plébánosa 1992-ben Spányi Antal lett (2003 óta székesfehérvári megyés püspök), akinek 1995-ben sikerült elérnie, hogy a plébániatemplom műemléki státust kapjon, és ugyanekkor megkezdődhettek a teljes körű épületfelújítási munkálatok, amelyek a környező park rendezésével együtt 2004-re fejeződtek be. A belső tér renoválása még 2007 elején is tartott.

Az épület

A templomnak két tornya van az épület északnyugati szárnyánál, melyek magassága 76 méter. Az épület szélessége 21,6, teljes hossza pedig 62 méter, míg alapterülete 1800 m². Közel 2600 embert képes befogadni. Ezen adatok alapján ez Budapest VII. kerületének legnagyobb temploma. Az épület arculatának kialakításakor Steindl Imre a gótika francia hagyományaiból merített, de nagyban hagyatkozott korának modern technikai megoldásaira is. A háromhajós, kereszthajós alaprajzú, kéttornyos templom északnyugati főhomlokzatának két tornya egymástól nagyobb távolságra épült fel. Köztük nyílik a templom főkapuja és két mellékbejárata. Felettük, a kapuoromzat csúcsán Kiss György Szent Erzsébet-szobra, valamint kerámiakeretben egy gótikus rózsaablak látható. A homlokzati oromzat csúcsíves mezejében Köllő Miklós szoboralakjai láthatók, Szent László, Szűz Mária és Szent István alakjában.

Steindl a főhajót a kereszthajóig hat boltmezőre osztotta. A kereszt metszéspontja, a mellékhajó után még egy boltmező következik, és a hatszögletű szentély zárja le a templom alaprajzát. A fő- és a mellékhajó sokszögű lezárása között egy-egy nyolcszögletű lépcsőtornyot alakított ki, amely a templom építészeti arculatát jelentősen megélénkíti. A főhajó magassága a boltozatig 16,2, a mellékhajóké 15,3 méter. A templom falait sárga színű sajtolt téglával borították, míg az idő viszontagságainak jobban kitett épületelemek (fiatornyok, párkányok stb.) faragott terméskőből készültek. A főhajó és a szentély tetőzetét természetes palával fedték. A terrakottamunkák Zsolnay Vilmos pécsi gyárából kerültek ki, aki Steindllel együtt kísérletezte ki a később pirogránit néven ismertté vált, ekkor még Steindl-masszaként emlegetett anyagot.

Forrás: https://www.wikiwand.com/hu/%C3%81rp%C3%A1d-h%C3%A1zi_Szent_Erzs%C3%A9bet-pl%C3%A9b%C3%A1niatemplom_(Erzs%C3%A9betv%C3%A1ros)

Árpád-házi Szent Erzsébet

Árpád-házi Szent Erzsébet

Pietro Nelli: Árpád-házi Szent Erzsébet, Bonnefanten Museum, Maastricht, (1365)[1]

Pietro Nelli: Árpád-házi Szent Erzsébet, Bonnefanten Museum, Maastricht, (1365)

Született 1207. július 7.

Sárospatak vagy Pozsony, Magyar Királyság

Elhunyt 1231. november 17. (24 évesen)

Marburg, Német-római Birodalom (24 évesen)

Állampolgársága magyar

Gyermekei

Zsófia brabanti hercegné

II. Hermann

Boldog Gertrúd

Szülei Gertrúd merániai hercegnő

II. András magyar király

Foglalkozása

filantróp

betegápoló

Sírhelye Szent Erzsébet-templom

Tisztelete

Boldoggá vagy szentté avatási státusz

szent

katolikus szent (1235. május 28., IX. Gergely pápa)

Szentté avatása Perugia

Ünnepnapja

november 17.

november 19.

Jelképei rózsa

A Wikimédia Commons tartalmaz Árpád-házi Szent Erzsébet témájú médiaállományokat.

Sablon • Wikidata • Segítség

Edmund Blair Leighton: Árpád-házi Szent Erzsébet kenyeret oszt a szegényeknek

Árpád-házi Szent Erzsébet (Magyarországi Szent Erzsébet, német nyelvterületen gyakorta Türingiai Szent Erzsébet) (Sárospatak vagy Pozsony, 1207. július 7. – Marburg, 1231. november 17.) II. András magyar király és Merániai Gertrúd lánya. Születési dátuma – az évszámtól eltekintve – feltehetően nem pontos, hiszen bátyja, IV. Béla 1206 novemberében – egyes források szerint 29-én – született.

Szent Erzsébet élete

Szent Erzsébet 1207-ben született Sárospatakon. (Azonban ez a kérdés biztonsággal még nem tisztázott, Pozsony és Óbuda is a lehetséges születési helyek között szerepel.)

Az öt gyermek közül Erzsébet volt a harmadik. Bátyja később IV. Béla néven lett magyar király. Budán keresztelték meg, fényes pompával. I. Hermann türingiai tartománygróf kérésére Erzsébetet a kor szokásának megfelelően négyéves korában eljegyezték Hermann-nal, a tartománygróf fiával. Erzsébet Eisenachba, majd Wartburgba került. Az irodalom- és zenekedvelő tartománygróf és buzgón vallásos felesége mellett jó nevelést kapott. 1213-ban megölték az édesanyját (a Bánk bán Gertrúd királynéja), ami után hosszú ideig rémálmai voltak. Vőlegénye, a betegeskedő Hermann 1216-ban 19 évesen meghalt, ekkor – némi politikai huzavona után – öccse, Lajos, aki Erzsébet legjobb pajtása volt, jegyezte el. Az esküvőt 1221-ben tartották Eisenachban. Erzsébet a nála 7 évvel idősebb Lajossal boldog házasságban élt. Gyermekeik Hermann (1222. március 28.), Zsófia (1224. március 20.) és Gertrúd (1227. szeptember 29.). 1222-ben „utólagos nászútra” visszalátogatott férjével Pozsonyba; csak itt tudta meg anyja meggyilkolásának tragikus történetét.

Erzsébet korán elkezdte a vezeklő életmódot: gyakran böjtölt, ostorozta magát, vezeklőövet(wd) is hordott. Éjjelente gyakran virrasztott. Első gyermekének születése után menedékhelyet alapított árva gyerekek részére, szegényeket segített. Második gyermeke születése után hálából 28 ágyas kórházat alapított, ahol maga is segített a betegápolásban.

1225-ben Lajos II. Frigyes német-római császár vazallusaként hadba indult, Erzsébet vette át a tartomány kormányzását. Az éhínségek, járványok okozta sebeket orvosolni igyekezett, kinyittatta Wartburg éléstárait, a szegényeket élelmezte. Maga is mértéktartóan élt. A családtagok aggódva nézték „pazarlását”, Lajos azonban visszatértekor mindent jóváhagyott.

II. Frigyes megkoronázásakor ígéretet tett III. Ince pápának keresztes hadjárat indítására. Ennek beváltása Lajost is érintette. Erzsébet maga varrta fel a keresztesek jelét férje ruhájára. Ettől kezdve gyászruhát hordott.

Lajos 1227. szeptember 11-én a táborban pestisben elhunyt, így 29-én született Gertrúd lányát már nem láthatta. IX. Gergely pápa levelében atyai szavakkal bátorította Erzsébetet, és az igen szigorú Konrád mestert gyóntatójává és hivatalos védelmezőjévé nevezte ki.

Lajos öccsei, Raspe Henrik és Konrád igen keményen bántak Erzsébettel. A 20 éves özvegyet megfosztották a vagyona kezelésének jogától és férje birtokainak jövedelmétől.

Erzsébet leprás beteget fürdet, a kassai Szent Erzsébet-dóm szárnyasoltárának szárnyain 12 képen Árpád-házi Szent Erzsébet életének eseményei láthatóak

A kialakult helyzet miatt egy októberi napon észrevétlenül elhagyta Wartburgot újszülöttjével, majd m

Garanciális feltételek

Garancia: 1 év  

Fizetési opciók

Banki előre utalás
Készpénz

Szállítási opciók

Szállítás innen: Magyarország
Feldolgozási idő: 1-2 munkanap
Személyes átvétel
Budapest IX.
MPL - csomagautomata
1900 HUF
MPL - házhozszállítás
2200 HUF
PostaPont
1900 HUF

Mások ezeket keresték még