Az irodalomtudomány jelenkori irányzatai.4500.-Ft

Ezekbe a postai díjakba 6-8-10 könyv is küldhető mérettől, súlytól függően.Kérem nézzen szét további ajánlataim,termékeim között is!

Hima Gabriella: Az irodalomtudomány jelenkori irányzatai.

SZERZŐ:Hima Gabriella

LEKTOR:Bókay Antal
Kiadó:Eötvös József Könyvkiadó

Kiadás helye:Budapest

Kiadás éve:1999

Kötés típusa:Ragasztott papírkötés

Oldalszám:143 oldal

Nyelv:Magyar

Méret:24 cm x 17 cm

ISBN:963-902-461-9

Az irodalomtudományi kérdésfelvetések az utóbbi egy-két évtizedben nem a kánonképzés irányába mutatnak. A hagyományos irodalomtörténet populáris műfajjá vált, nincs tudományos presztízse. De az irodalomtörténetírásban mutatkozó válság az egész irodalomtudomány legitimációs válságának szimptómája. Az irodalomtudomány hagyományos felosztása történetre és elméletre az utóbbi évtizedek irodalomtudományi vitáiban érvényét vesztette. A határok elmosódása nemcsak a tudományág belső relációit érinti. Az új elméletek és módszerek zöme ritkán genuin irodalmi eredetű, ötleteket és modelleket az irodalomtudomány számára a társtudományokon - lingvisztikán, filozófián, pszichológián, történettudományon, szociológián - kívül közeli és távoli szomszéd tudományok - etnológia, biológia, neurofiziológia, kibernetika - szállítanak. A különböző modellek adaptálhatóságáról és alkalmazhatóságáról folyó viták nem vezettek el az irodalomtudomány új rendszerezéséhez. A szintetizáló törekvésekből eredő kolonizálással a problémafelvetések mind specifikusabbá válásából fakadó szétforgácsolódás áll szemben: az irodalomtudomány, miközben más tudományokba behatolva parttalanná válik, az újabbnál újabb koncepciók adaptációinak gyors váltakozása és szimbiózisa következtében polemizáló iskolákra és irányzatokra hullik szét. Ezekben két tendencia, egy dezideologizáló és egy módszerpluralizmusra törekvő érvényesülése figyelhető meg. A különböző koncepciók a komplementer kritika mellett egymás módszereinek variálását, kombinálását, flexibilis adaptálását kísérlik meg. Az elméleti impulzus mára már fáradóban van - legalábbis a világ nyugati felén. Irodalomelmélet helyett, amely a különféle konnotációkkal amúgy is terhelt „teória" misztifikálását sugallná, inkább különböző argumentációs stratégiákról érdemes beszélni. Ezek alapállásuknak megfelelően más-más tulajdonságokat és funkciókat tulajdonítanak az irodalomnak, és ezért a hozzá való közelítéssel szemben is más-más követelményt támasztanak. Jelen könyv nem akar átfogó irodalomtudományi kézikönyv lenni, annál kevésbé, mert lévén az irodalomtudományi alapfogalmak ritkán normatívak, egy ilyen vállalkozás ma már anakronizmus lenne. A dogmatikus körülhatároltság lehetetlensége és a módszerpluralizmus realitása kizárja egy bármiféle kanonizált rendszerezés és egy valamiféle objektivitásra számot tartó értékelés lehetőségét is. Célkitűzésem ennélfogva az utóbbi néhány évtizedben keletkezett legfontosabb irodalomtudományi tendenciák áttekintése, a köztük folyó polémiák, illetve közeledési kísérletek ismertetése, valamint tudománytörténeti hátterük vázolása. A fentiek értelmében a kötet beosztása sem valamiféle hagyományos klasszifikációs szabályokat, sem betűrendbe szedett enciklopédikus elveket nem követ és nem is követhet, mert az irodalomtudományi diskurzusban szereplő, itt tárgyalt tendenciák különböző „osztályokhoz" tartoznak: az egyik inkább tudományelmélet, a másik inkább szemantikai elv, a harmadik inkább metodológia, a negyedik inkább interpretációs irányú filozófia stb.

TARTALOM

Bevezetés 7
I. Tudománytörténeti háttér 11
Hermeneutika 11
Hermeneutikai modellek 11
A hermeneutika posztstrukturalista kritikája 17
Irodalom és társadalom 26
Marxista irodalomszociológiák 26
Posztmarxista és posztstrukturalista irodalomszociológiák 30
Diskurzusanalízis és marxizmus 35
Kritikai elmélet 37
Irodalom és pszichológia 45
A freudi pszichoanalízis 45
A lacani pszichoanalízis 49
Angolszász pszichoanalitikai iskola 53
Strukturalizmus és szemiotika 56
Saussure 57
Prágai nyelvészkör 60
Koppenhágai, moszkvai és londoni iskolák.
Amerikai strukturalizmus 61
Orosz formalista iskola 63
Cseh poetizmus 66
Francia strukturalizmus 67
Szemiotika 70
II. Szövegelemző stratégiák 74
Dekonstrukció 74
Európai dekonstrukció 74
Amerikád dekonstrukció 81
Diskurzusanalízis 87
A foucault-i diskurzusanalízis 87
Új historizmus, kulturális poétika, kulturális materializmus 92
Intertextualitás 96
Rendszerelmélet, konstruktivizmus, empirikus irodalomtudomány 101
Gender Studies 106
III. Irodalom a médiaszövetségben 113
Irodalom és média 113
Irodalom és médiatörténet 113
Irodalom és médiaelmélet 117
Függelék 122
A tematikus kritika és az őt ért kritikák (írta: Kálai Sándor) 122
Válogatott francia nyelvű bibliográfia (összeállította: Kálai Sándor) 128
Válogatott magyar nyelvű bibliográfia (összeállította: Takács Judit
és Takács Miklós) 133