Halasi csipke album / Halas Lace / Halaser Spitze

Halasi csipke album / Halas Lace / Halaser Spitze

A halasi csipke elkészítése roppant aprólékos, időigényes. Százszázalékos kézi munkát igényel, amelyet hófehér, leheletfinom cérnával és a szinte láthatatlan tűvel végeznek. Készítésének titkát csak a beavatottak, a halasi csipkevarrók ismerik. A csipkevarrás egyedülálló technikája nemzedékről-nemzedékre száll, s e tudással a Csipkeház kiváló népi iparművészei alkotják meg cérnából a csodát Kiskunhalason.

Új állapotú, bejegyzésmentes, hibátlan művészeti album a halasi csipkéről rengeteg fotóval.

Minimális tárolási kopás a külsején, nyomódás az élén (lsd. fotókat). Egyszer volt kinyitva, a fotózáshoz. A lapok gyárilag egy picit hullámosak az alján, inkább csak fény felé fordítva venni észre (próbáltam fotózni).

Szakál Aurél – László Emőke – Pásztor Emese: Halasi csipke / Halas Lace / Halaser Spitze

Halasi Csipke Alapítvány, Kiskunhalas, 2004.

27 X 20 cm, fűzött kemény papírkötés, 248 oldal.

Magyar, angol, német nyelvű könyv.

Előre utalás után MPL-el és Foxposttal tudom küldeni az aktuális díjszabás szerint. A postaköltség a vevőt terheli, a csomagolásért nem számolok fel plusz költséget.

Személyes átvétel Budapesten, a XV. kerületben megoldható, előre megbeszélt időpontban.

Részlet a könyvből:

"A Kiskunhalason készülő "halasi csipke" első bemutatkozásától, 1902-től kezdve a magyar iparművészet szerves részévé vált. A magyar háziipari mozgalom egyik elindítója a kiskunhalasi gimnázium rajztanára, Dékáni Árpád (1861-1931) volt. Neki köszönhető az új magyar varrott csipke, a halasi csipke megteremtése. A kiskunhalasi csipkeműhely egyike azon kevés, a századforduló táján alakult műhelynek, mely - sokszor nagy nehézségek közepette - a mai napig is működik. A halasi csipkék első tervezője Dékáni Árpád volt. Az egyedülálló, új technika kidolgozója azonban nem ő, hanem a kiskunhalasi születésű Markovits Mária (1875-1954). E technika lényege, hogy a motívumokat elég erőteljes körvonal veszi körül, s a kontúrozott motívumok belsejét, nem a varrott csipkék általánosan használt alapöltésével - huroköltés - hanem szövőöltéssel töltik ki. E kitöltést olyan tökélyre fejlesztették, hogy az a legfinomabb batiszthoz vált hasonlóvá. A csipkék anyaga eleinte durvább, majd később leheletfinom speciálisan a halasi csipke számára Angliában kifejlesztett fehérítetlen lenfonal. A korai csipkék díszítőmotívumait összekötő öltések rendkívül egyszerűek. Az első években 10-15 féle összekötő öltést használtak, később számuk - még Markovits Mária életében - harminckilencre gyarapodott. 1902-1906 között minden csipkét Dékáni Árpád tervezett. Csipkéin a jellegzetes magyar virágokat, állatalakokat (szarvas, galamb, páva), leányokat, legényeket a szecesszió növénystilizációjával, vonaljátékával kapcsolja össze."