Pápaság a XX. században

Kifogástalan állapotú könyv

Kossuth Könyvkiadó-Kárpáti Kiadó - 1986-os kiadás

329 oldal

1959. január 25-én éppen 90 napja volt annak, hogy XXIII. Jánost a pápai
trónra választották. Ezen a napon, a Szent Pál Bazilikában mondott
mise után, amelyre külön meghívták az akkor Rómában tartózkodó 17
bíborost, a pápa bejelentette azt a döntését, hogy a közeljövőben római
szinódust és egyetemes zsinatot hív össze. A római szinódusnak az
olaszországi egyház belső ügyeit kellett megtárgyalnia. Ami az egyetemes
zsinatot illeti, a pápa kifejezte ama reményét, hogy ezen részt vesz
majd valamennyi »elszakadt egyház« is, s megkísérlik helyreállítani az
egységet...

XXIII. János bejelentése meglepetést keltett a jelenlévőkben. A pápai
beszédeket tapssal, hangos helyesléssel szokták fogadni. Ezúttal a
beszéd után néma csend honolt. Ezúttal a beszéd után néma csend honolt.
XXIII. János kissé zavarba jött, de hamar erőt vett magán, elbúcsúzott a
bíborosoktól és visszatért a Vatikánba...

Az egyetemes zsinatokat általában az egyház történetének különösen
kritikus szakaszaiban hívták össze, s magukon viselték a
reformtörekvések bélyegét. XXIII. János elhatározása tehát egyértelmű
volt annak elismerésével, hogy az egyház válságban van, márpedig ezt
korántsem mindenki volt hajlandó elismerni. Ráadásul a zsinatok
általában nem is gyógyították ki az egyházat a bajokból."

Íme, egy részlet a könyvből: fontos fordulatot idéz a katolicizmus XX.
századi történetéből. A szerző ezt követi nyomon a pápák
személyiségének, politikájának életszerű bemutatásával a múlt század
közepétől napjainkig, II. János Pálig.

Amennyiben a személyes átvétel nem megoldható, termékeimet a vevő kérésének megfelelő módon postázom. (MPL, foxpost, packeta)