Rejtő Jenő (P. Howard) Ezen ​egy éjszaka

Rejtő Jenő (P. Howard) Ezen ​egy éjszaka

A ​kínai császár vadul szitkozódott, mert koronázási bíborpalástja hónaljban kissé bevágott.

– Kemnitzer, maga dög – mondá az uralkodó –, ez nem az első eset! Nincs szíve hozzá több anyagot beleadni ezekbe a rongyokba.

– Tévedés, Gál úr! – tiltakozott a szabó. – Ha egyszer ingujjban
tetszett próbálni a palástot, akkor nem csoda, hogy most vág, amikor a
ruha fölé veszi. Tessék a kabátot levetni, és úgy csinálni a koronázást.

– Maga tanít engem koronázni? – ordította magánkívül őfelsége. –
Azzal törődjön inkább, hogy ilyen kacatból nem lehet kétmilliméternyit
kiengedni!

– Nem áll! – hördült fel szabóiparosi önérzetébe gázoltan Kemnitzer.
– Ha egyszer ingujjra tetszett próbálni, akkor zakóra bevág a karlyuk!
Csodát én nem tudok csinálni, kérem!

– De tud! Maga valami varázslattal megcsinálja azt a csodát, hogy
még mindig nem rúgták ki innen, és magától kölcsönzik ezeket az
ócskaságokat! Ez nagyobb csoda, mint a napéjegyenlőség! De ha a
hattyúszárnyak is bevágnak hónaljban, maga szélhámos, akkor eljátszhatja
az operaparódiát helyettem!