Latinovits Zoltán Emlékszem ​a röpülés boldogságára Összegyűjtött írások

Latinovits Zoltán Emlékszem ​a röpülés boldogságára Összegyűjtött írások

Magvető, Budapest, 1985 488 oldal

Latinovits Zoltán legendákat provokáló-teremtő egyéniség volt, színpadi
alakításai, filmszerepei, versmondása, egyáltalán minden megnyilvánulása
mindig is közügy volt, s aszerint mérlegeltetett, barát vagy ellenség
ítélte meg. Szelet vetett a Ködszurkálóval is, amelyben
szenvedélyes hangon szólt a színházról, páratlan hivatásszeretettel és
szakmai tudással akarván megújítani a szinikultúránkat. A több mint egy
évtizede megjelent könyv gondolatai ma is időszerűek, mit sem
veszítettek erejükből, igazságait felerősíti a színházzal
kibogozhatatlanul összefonódott életpályát lezáró tragikus
„felvonásvég”. Latinovits írja egyhelyütt: „A színész halála után csak
emlékek maradnak. Játékemlékek. Kellékek.”

Nagy László szép szavával megkoronázott „színészkirály” kilenc
esztendeje nincs közöttünk. Rómeó-Színbád-Ványa bácsi valóban már csak
emlékezetünk színpadán él, de írásos életműve tán visszavarázsolhatja
tünékeny alakját.