Olcsóbb!!!Mária Terézia levél, Esterházy Imre érsek-primás irata, Erdély püspökének acélmetszete!!!!

1.

Mária Terézia magyar királynő - által küldöt levél - aláírók még Battyhány Lajos (Gróf németújvári Batthyány Lajos Ernő - 1696. március 7. – 1765. október 26. - magyar főnemes, kancellár, valamint 1751-től nádor. országbíró és Josephus Koller (?) aláírásával! 1740-ben Bécsben datált - vagyis az uralkodásának egyik első rendelkezése! Édesapja III. Károly magyar király (egyben német-római császár) halála után! (Ugyan mp. van Mária terézia kézjegye mellett - a neve után, de nagy valószínűséggel főrendi vagy magyar egyházi másolatnak hisszük - bár ne úgy legyen! - különben sokszorosát is kérhetnénk...így is fantasztikus ritkaság!)

2.

Herceg Esterházy Imrének (1633-1745), eszetergomi érseknek 1739-ben írt 5 oldalas köszön(t)ő levél - (feltehetőleg) a pozsonyi Szent Márton templom és káptalanjától - amelyben említve van VI. Károly német-római császár, III. Károly néven magyar király és rengeteg név/esemény - latin nyelven. KUTATÁSRA érdemes, nagyon értékes latin nyelvű irat - többszörösen címzett és szignált (esetleg E.I. érsek által is)! Esterházy Imre építtette a pozsonyi szegyh-hoz 1732: az Alamizsnás Szt János-kpnát, s a Szt Erzsébetről apácák kolostorát, és kórházát, egyházi és művelődési célokra több millió forintot költött. Ő koronázta magyar királynővé Mária Teréziát!. Végül, ami idevág: E.I. készíttette el Donner Rafaellel a pozsonyi Szt Márton-templom főoltárának lovasszobrát, és támogatta költőrokonát, Amade Lászlót. (Magyar katolikus lexikon)

Nagyon fontos, hogy az iraton szerepel a LÁTTAMOZÁS! azaz herceg Esterházy Imre kezében volt...

3.

Tusnádi Kovács Miklós Erdélyi Püspök mellképe (Közli: Ponori Thewrewk József - híres műértő, író, kiadó, mecénés - magyar főúr). Kovács Miklós (Csíkverebes, 1769. január 16. – Kolozsvár, 1852. október 15.) erdélyi római katolikus püspök. Élete: bölcseleti és jogi tanulmányait Kolozsváron végezte; innen Nagyváradra ment, ahol a növendékpapok közé lépett. később a nagyváradi növendékpapok gyóntatója, hitszónoka s hittanára lett. Bihar vármegye megválasztotta táblabírájának, 1814-ben kanonokká nevezték ki. 1822-ben a pozsonyi országgyűlésen mint a nagyváradi káptalan követe lépett föl és több küldöttségnél mint szónok szerepelt. 1824-ben prépost és debreceni plébános. Különösen kitűnt nemes célokra tett adományaival, amelyek 1847-ig 157 250 forintot tettek ki; többek közt az Erdélyi Múzeumra 12 500 forintot, a Magyar Tudományos Akadémia részére 100 aranyat adott; a később, leginkább az erdélyi szabadságharc alatt elpusztult templomok és intézetek felépítésére adott összeg a 150 000 forintot meghaladja. Érdemeiért 1847-ben V. Ferdinánd királytól a Szent István-rend középkeresztjét nyerte. Ez az arckép az egyetlen ismert róla, magánkézben talán nincs is, csak OSZK-ban vagy esetleg egyházi gyűjteményben! Köszönhetően a baráti köréhez tartózó nemes erdélyi lapszerkesztőnek és gyűjtőnek Ponori Thewrewk Józsefnek, aki kiadta ezt a portrét. (Ponori Thewrewk József (azaz Josephus Thewrewk de Ponor; Déva, 1793. február 20. – Pest, 1870. november 4.) magyar író, régiséggyűjtő...

Ragadja meg ezt az egyszer kínálkozó alkalmat, most töredékáron HÁROM csodálatos gyűjtői darabhoz jut!

Vegye meg most, tekintse meg a többi termékemet is!

Várom becses ajánlatát - hátha megegyezünk!