Orosz írók magyar szemmel I-III

Az orosz irodalom magyarországi fogadtatásával több bibliográfia, könyv és részlettanulmány foglalkozik. Mindezideig nem került azonban sor arra, hogy maguk az orosz irodalomról szóló XIX. századi és XX. század eleji magyar cikkek összegyűjtve az egyetemi-főiskolai hallgatók kezébe kerüljenek. Az anyag zöme ma is nehezen hozzáférhető napilapokban, folyóiratokban rejtőzik; részben még bibliográfiailag is feldolgozatlan. Kötetünknek az a célja, hogy bemutassa ennek az érdekes témakörnek legjellegzetesebb dokumentumait, s ezáltal lehetővé tegye, hogy a hallgatók magukat a forrásmunkákat tanulmányozzák, azokból vonjanak le következtetéseket. Éppen ezért, minthogy szöveggyűjteményt és nem tankönyvet készítettünk, szándékosan rövidre fogtuk a bevezetőket és a jegyzeteket. Ilymódon fokozottabb szerep jut a hallgatók önálló munkájának - s ezzel együtt a tanári irányításnak is a magyarázó apparátus csupán a legszükségesebb tudnivalókat tartalmazza, illetve ráirányítja a figyelmet az egyes problémakörök szakirodalmára. Kötetünket az ELTE Orosz Filológiai Tanszékén működő "Magyar -orosz irodalmi kapcsolatok" szakszeminárium 1970-73-as évfolyamának résztvevői állították össze. Ehhez felhasználtuk különböző bibliográfiák, kiadványok, publikációk anyagát. Elsősorban a magyar-orosz irodalmi kapcsolatok tanulmányozásának alapvető kézikönyvére, Kozocsa Sándor-Radó György: "A szovjet népek irodalmának magyar bibliográfiája 1944-ig" cimű kiadványára támaszkodtunk. A Kozocsa-Radó bibliográfia kiegészítésében segítségünkre volt "Az orosz és szovjet kultúra a szegedi lapokban" című repertórium (összeállította Fenyvesi István, Szeged, 1967). Számos értékes adatot merítettünk a "Tanulmányok a magyar-orosz irodalmi kapcsolatok történetéből" című háromrészes tanulmánygyűjtemény jegyzeteiből (szerkesztette Kemény G. Gábor, Budapest, 1961.), továbbá az e kiadvány előkészítése során összegyűlt - mindmáig kéziratban maradt - kiegészítő bibliográfiából, amelyet Botka Ferenc bocsájtott rendelkezésünkre.