Dr. Kubassek János: A Himalája magyar remetéje - Kőrösi Csoma Sándor életútja

Magyar Őstörténeti Kutató és Kiadó Kft. Budapest, 1999., ragasztott papírkötés, 263 oldal, 24 cm x 17 cm, fekete-fehér és színes fotókkal és illusztrációkkal.

Dr. Kubassek János útikönyvei, monográfiái mindig figyelmet keltettek. A siker receptje "egyszerű": tudományos alaposság, saját, sokrétű, egzotikus élményanyag, nemes témák, egyszerre személyes és oldott hangnem, valamint jól elrendezett ismeretözön a földrajz, a história, a művelődéstörténet világából és egyáltalán - az Életről. Az érdi Magyar Földrajzi Múzeum igazgatójának legújabb könyve, a Kőrösi Csoma Sándor-monográfia hitvallás is, hiszen az 1957-ben született szerző már gimnazista korában bejárta a székely Ázsia-utazó, őshazakutató szülőföldjét, majd egyetemi tanulmányai, illetve Csoma szellemének megidézői (Bakay Ervin, Balázs Dénes, Jakabos Ödön és mások) hatására, a szerény egyéni erőforrásaira támaszkodva 1980-81-ben nyomon követte a "magyar orientalisták védőszentjének" útját egészen Dardzsilingig. Bejárta a Föld legelhagyatottabb, legnehezebben megközelíthető vidékeit, a Nyugati-Himalája sziklabirodalmának, Ladak és Zanszkár hegyvilágát. '98-ban ismét Nyugat-Tibet ösvényeit, hágóit rótta, és egy helybéli tibeti vezető, no meg három hegyi ló társaságában újra fölkereste Zangla és Phouktal kolostorait, Csoma munkásságának hajdani helyszíneit. Az elmúlt két évtizedben több száz előadást tartott a leghíresebb magyar világvándor életéről.

Múltunk legendás alakja, Kőrösi Csoma Sándor pályafutását követi nyomon a szerző. A székelyek szentjeként tisztelt világvándor utazásait és munkásságát idézi fel a bölcsőhelytől, a háromszéki Csomakőröstől a sírig, az indiai Dardzsilingig. A könyvben megelevenedik a XVIII. századi Erdély, Nagyenyed, a Bethlen Kollégium diákélete, Göttingen és az ázsiai vándorlás számos állomása. Az életrajzi monográfia negyedszázados kutatómunka gyümölcse. Kubassek János, a geográfus-tudománytörténész Szerző az érdi Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója bejárta azokat a távoli tájakat, amelyek hajdan az őshazakutatási tervektől ösztönzött vándor munkálkodásának színterei voltak. A tibetológia atyjaként emlegetett Csoma munkásságának legfontosabb helyszíneit, Zangla és Phouktal távoli kolostorait gyalogszerrel kereste fel a Nyugati-Himalája könyörtelen sziklabirodalmában.

A kötetben Mezopotámia, Perzsia, Afganisztán, Pandzsáb, Kasmír, Ladak, Zanszkár és Bengália tájai kelnek életre. Eredeti források, korabeli levelek, cikkek, grafikák, saját fényképfelvételek teszik hitelessé a művet. Az orientalisták kimagasló géniusza síron túli utóéletének mozaikjaival bizonyítja a szerző, hogy Kőrösi Csoma Sándor az egyetemes tudomány halhatatlanjai közé tartozik. A szegény székely család fia olyan gazdag szellemi örökséget hagyott ránk, amely ma is népeket és kultúrákat köt össze. A legnagyobb magyar világvándor küzdelmei és életpéldája a hétköznapokban is ösztönző erőforrást jelentenek.