Balla Borisz A lélek útjai A címlapon közölt kép a Montmartrei Sz. Sziv Székesegyház Jeanne D'Arc

Balla Borisz

A lélek útjai

A címlapon közölt kép a Montmartrei Sz. Sziv Székesegyház Jeanne D'Arc szobra. Nyomatott a Korda R. T. nyomdájában, Budapesten.

Ez az 1934-ben megjelent, „tanulmányok, útijegyzetek” alcímet viselő kötetet nyugodt szívvel mondhatjuk jövőbe látó jóskönyvnek. Nekünk, 2023-ban már könnyű mondani, hiszen sorra látjuk beigazolódni a szerző feltévéseit, előre gondoló meglátásait. Például nagy fejezetet szentel az akkor még csak kilenc éve szentté avatott „Martin Teréz”-nek, akit ma inkább Lisieux-i Szent Terézként nevezünk. Vagy még borzongatóbb a Horogkereszt München felett, 1933 írás, amely egy akkoriban feltűnt kis néppártról és annak vezéréről szól. Balla Borisz ez időben még úgy írhatta le Hitler és Goebbels nevét, hogy ahhoz nem tapadt szörnyűséges felhang. Érdemes idézni a „jóslatából”: „Az idő múlik, s mi majd többet fogunk akkor tudni, mégis, egyet már most is tudok. Azt, hogy Hitler, az egyén, Hitler mint jelenség {…} hosszú időre megszabja Németország útját és jövőjét.” – Majd hosszan ír arról a szorításról amely a német népre nehezedik, mert „valóságos militarista Niagra zúdul a nyakukba”…

A kötetnek az is érdekessége, hogy a híres Magyar Kultúra Könyvtár sorozatnyitó kötete.

MARTIN TERÉZ

Tu sais bien que la vie n'est pas longue - írja 1863-ban Mme Martin
fivérének, Isidore Guerin egyetemi hallgatónak Párisba: - Toi et moi,
nous serons bientót au terme ... Jegyezzük meg magunknak: jómódú,
fiatal bourgeois-anya írja egy fiatal, életerős párisi diáknak.
Túlvilágról, szigorú önmegtartóztatásról s az élet semmiségéről szól.
Érthetetlen hang; szent Bernát és nem Taine világába való. A hatvanas
évek valóságszemléletében idegenül s a tömeg szemében nevetségesen hat. A
második császárság erőszakolt életpátosza, a természettudományos
gondolkodás hajnala, pikáns dizőzök és ballerinák s a szakállas
materializmus kora ez. Az élet birtokát élvező polgárság, az esetlen
donzsuán-szemlélet, a vastag, anyagias polgárruhák és a vastag, anyagias
hitetlenség mámorában vagyunk. A világ a keveseknek, a
Martin-családoknak láttára csodabogarakat kiált és egzaltált
lelkialkatot szimatol. Számára a mulandóság költészete az aggastyán és
az utolsó orvosi segítség nagy polgári jeleneténél kezdődik. Musset
szalón-melankóliája még hat, az ő bánatkomplexumáig még eljutnak a kor
finom lelkei