.Ohnet György A faviéresi lelkész I-II

.Ohnet György A faviéresi lelkész I-II

Egy könyvben két kötet. Nyomtatta a Budapesti Hirlap nyomdája, Budapest.

Singer és Wolfner Kiadása Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1913

Előszó
Faragott tölgyfa bútorzatú dolgozószobájában,
melynek falai lila-szegélyzetű zöld posztóval voltak kárpitozva,
Espérandieu, a beaumonti méltóságos püspök, figyelmesen, de nagyon
vegyes érzelmekkel hallgatta Lefrangoisnak, a faviéresi község
polgármesterének panaszait. Az ablakon, melynek közelében ült, fényes
világosság áradt be komoly, nemes vonásaira.

A faviéresi polgármester kis kopasz ember, ritkás, őszes szakállal és
mostani kihívó magatartása mellett is szánalmas alak. - Otromba
csizmájával máris bepiszkolta a szoba gondosan ápolt szőnyegét. - Térde
közt akkora botot szorongat, hogy akár ökröt is hajthatna vele; hanyagul
asztalra dobott kalapjának bélése fakó és piszkos az izzadtságtól.
Kezét hol összekulcsolja, hol tördeli beszéd közben; rövid, csomós,
tompa ujjai fösvénységre vallanak. Hüvelykujja, melynek alakjáról az
akaraterőre szokás következtetni, annyira ki van fejlődve, hogy gyilkosé
sem lehet különb. A ruházatán meglátszik a jómódú, de túlságosan
takarékos polgár, aki csak azért is elviseli kopott ruháit, hogy oda ne
ajándékozza cselédeinek.