Bolgár György Vágy

Bolgár György Vágy

Titokzatos ​könyvet tart kezében az olvasó. Nem csak azért, mert a könyv
szerzője egészen mást kínál nekünk, mint amire számítottunk volna. Nem
csak azért, mert a vágy örökké megfejthetetlen, mégis örökké újabb és
újabb felfedezésekre sarkalló témája az életnek és az irodalomnak. Nem
csak azért, mert ilyen kíméletlen, néha brutális őszinteséggel,
közönségességgel, szókimondással, ugyanakkor iróniával és fájdalommal
ritkán nyúlnak a testi vágy, az erotika témájához. Nem csak azért, mert
az író különleges és többféle úton-módon sodorja a szerelmi szálakat,
egészen addig, amíg azok végül (magyar és francia) térben és (15 évnyi)
időben össze nem érnek. Nem csak azért, mert a feleségről, a szeretőről
és a férfiról szóló külön történeteket egy negyedik vonulatban –
egypercesekkel – kommentálja. Nem csak azért, mert a szerelmi három-
négy- és sokszöget a rendszerváltás fogja keretbe. Nem csak azért, mert a
különböző helyzetből és szemszögből írt történetek elütő stílusa
azonnal érzékelteti az olvasóval a házasság és a szeretői viszony
egymástól annyira különböző, mégis egyforma bugyrainak feneketlenségét.
És nem is csak azért, mert bár a könyv szerkezete első látásra
bonyolult, a szöveg – vágyat keltve és magát kelletve – olvastatja
magát. A Vágy modern magyar regény arról, hogyan küszködik, birkózik,
küzd egymással férfi és nő. Nem bírnak egymással. Sírni és nevetni való
egyszerre; reménytelen. Kész regény.