A magyarok bejövetele. 1490.-Ft

Esztergályos Jenő: A magyarok bejövetele

Kiadó:Apáczai Kiadó

Kiadás helye:Celldömölk

Kiadás éve:2003

Kötés típusa:Ragasztott kemény papírkötés

Oldalszám:63 oldal

Nyelv:Magyar

Méret:34 cm x 24 cm

ISBN:963-464-463-5

Megjegyzés:Színes fotókkal illusztrálva. Képmelléklettel.

1894 pünkösdjén Pest és Buda polgárai nagy napra ébredtek. Ezen a napon nyitották meg a nagyközönség előtt Feszty Árpád és művésztársai gigantikus alkotását, Európa egyik legnagyobb festményét, "A magyarok bejövetele" címet viselő panorámát.
Feszty Árpád a 120 m hosszú, 15 m magas, több mint kétezer figurát tartalmazó festményén húsz festőtársával három évig, 1892-1894 között dolgozott. Az elkészült panorámaképet Budapesten a mai Szépművészeti Múzeum helyén állították ki, majd 1898-ban Londonba vitték a világkiállításra. A körkép 1909-től a II. világháború végéig a Városligetben állt. A háború alatt súlyosan megrongálódott, így leszerelése után raktárba került. Restaurálását 1991-ben lengyel szakemberek kezdték el Ópusztaszeren, a Nemzeti Történeti Emlékparkban. A munka 1995-ben készült el, és a magyar történelmi múlt emlékeit őrző parknak egyik fő látványossága.
Feszty Árpád (1854-1914) már neves festőként panorámafestményt először 1890-ben látott Párizsban. Szinte hihetetlen, hogy nem találkozott előbb e különös műfajjal, hiszen a XIX. század második fele, a mozgókép feltalálása előtt, a panorámafestészet virágkora. Robert Barker ír festőművész sokak által továbbfejlesztett szabadalmának lényege: a nézőt olyan körbefutó látvány közepébe állítja, hogy az mintegy részesévé válik a műalkotásnak, azaz úgy érzi, hogy valódi táj, város, esemény középpontjába került. Az optikai, pszichés illúziót csak fokozza az épített előtér - fant terraine - így nem érzékelhető, hol van a festmény és az előtér határa, a különböző rekvizitumok a valóság érzetét keltik.
Feszty külföldről hazatérve lelkesen mesélte élményeit apósának, Jókai Mórnak, és tervezte, hogy maga is fest egy monumentális bibliai történetet, az özönvíz bibliai históriáját szerette volna vászonra vinni. Jókai tanácsára változtatott témát, hiszen Magyarország ezeréves évfordulója a küszöbön állt. A magyar író számos tanácsot is adott a tervezett műhöz, a körkép több jelenetében az ő regényeinek képi megjelenítését láthatjuk.
A nagy mű létrehozására 1891-ben részvénytársaság alakult. Feszty elkészítette az első vázlatokat. Három festőtársával, Mednyánszky Lászlóval, Spányi Bélával és Ujváry Ignáccal a Vereckei-hágó lábánál fekvő volóci völgybe utazott, ahol a tájról pontos vázlatokat készítettek.
A munkán több mint húsz ismert művész dolgozott, a Feszty bátyja által - a mai Szépművészeti Múzeum helyén - épített épületben. A helyi lapok folyamatosan tudósítottak a munkálatok állásáról, a korabeli kritika elragadtatással fogadta a művet, a festmény nemzeti közüggyé vált. A körkép tematikus felépítése Jókai fantáziáját, a XIX. sz. romantikus történelemfelfogását tükrözi.
A mai szemlélő így kettős múltba kerül. Az ezeréves évforduló kortársainak szemüvegén keresztül láthatja "párducos Árpádot, s hadrontó népe hatalmát". Visszatekinthet ezeregyszáz esztendő romantikus múltjába, ahogy azt Feszty Árpád, a művésztársai és a korabeli történészek egy évszázaddal ezelőtt elképzelték.