Magyar mythologia - Ipolyi Arnold

Az emberi közösségekben a tényszerű tudást őrző emlékezet mellett mindig is volt költői emlékezet. A mitológiák a népek költői emlékeztének emlékei. A közösségek ősi hite a mitikus emlékezetben, azaz az eposzokban, a mondákban élt tovább és az ősvallás elemeit őrző szokásokban.
Ipolyi Arnold először 1854-ben megjelent Magyar mythologiája az első és mindmáig a legteljesebb munka. Újranyomtatást mindenekelőtt a mű tudománytörténeti értéke és felbecsülhetetlenül gazdag forrásanyag igazolja.
Az eredeti, 1854-es példányok ma már nagyon becses könyvritkaságok a gyűjtők között éppúgy, mint a szakkutatók, de a széles érdeklődő nagyközönség körében is. Napjainkban megélénkült az érdeklődés az elmúlt korok magyarságépítő tudós szerzőinek jeles munkái iránt, amelyekről sokszor kiderül, hogy megjelenésük óta eltelt százötven-kétszáz esztendő ellenére máig érvényes és igaz gondolatokat tartalmaznak.
Ipolyi Arnold Magyar mythologiája zseniális, korszakalkotó és úttörő mű, a régi magyar hitvilág első komoly rekonstrukciós kísérlete. A szerző elképesztően nagy történeti és kortárs forrásanyagra támaszkodott, közel ötszáz műből vett szakirodalmi utalással támasztja alá gondolatmeneteit.
A magyar ősi néphit kutatóinak a mai napig is a leghitelesebb forrása a XIX. század közepén még létező néphiedelmekre vonatkozóan.
A szerző a következő XVIII. nagy fejezre osztotta munkáját:
1. kötet: I. Isten; II. Istenek, szellemek; III. Ördög; IV. Tündérek; V. Óriás; VI. Hősök; VII. Elemek; VIII. Állatok, növények;
2. kötet: IX. Égitestek, természeti tünemények; X. Világ; XI. Lélek, végzet, átok, üdv; XII. Halál utáni állapot; XIII. Varázs; XIV. Boszorkány; XV. Papok, táltosok, varázslók; XVI. Szent helyek, oltárok, bálványok; XVII. Istentisztelet, áldozat, ünnepek; XVIII. Teremtés.
Jelen kiadás Ipolyi Arnold Magyar mythologiájának az 1929-ben Zajti Ferenc által sajtó alá rendezett harmadik kiadás reprint közzététele.