Triller: Opuscula medica ac medico philologica: vaskos orvosi könyv 1766-ból 3 kötet egyben egészbőr

Danielis Wilhelmi Trilleri (.) Opuscula Medica ac Medico Philologica, antea sparsim edita, nunc autem in unum collecta atque digesta. Ab auctore ipso prius recognita, aucta, castigata et emendata. Volumen I. Volumen II.Volumen III.

Triller,Daniel Wilhelm (1695-1782).kiadta Sumptibus Ioannis Georgii Fleischeri, Francofurti et Lipsiae, 1766

D.W. Triller műveinek gyűjteményes kiadása egy id.

Proveniencia E Bibliotheca D. de Villiers. Kézzel írt ex libris az egyik előzéklapon.Pierre Vidal, doctor Ex librise a 18. századból, címeres szárazbélyegző XIX. század a címlapon .

Oldalak száma: XLVI oldal, 1 lap 568 oldal, 7 lap 352 oldal, 9 lap XXXI-362 oldal 7 lap. A gerinc stabil, széle töredezett. Néhány kis folt a lapokon. Két kicsi, szépen restaurált, szöveget nem érintő szakadás a 3. rész 5-8. oldalán. Nagyon szép, aranyozott egészbőr kötés. Mérets (4) kötet, 1,65 kg.Az utolsó kép a szerzőről csak illusztráció.

A 3 kötet egyben nagyon ritka. A csak első két kötetet tartalmazó változat 640 EUR-ért vehető meg.

https://www.abebooks.com/Danielis-Wilhelmi-Trilleri-Opuscula-Medica-Medico/17711516856/bd

Triller Johann Moritz Triller (1662-1701) orvosdoktor és az erfurti gimnázium matematika professzorának és feleségének, Rosine Sibylla (született Köhler, Koler) fiaként született. Triller 1701-ben, hatéves korában, egy járvány következtében mindkét szülőjét ugyanazon a napon veszítette el. Kezdetben gyámja, Gellert polgármester nevelte Altenburgban. Fiatal koráról nem voltak szép emlékei. Ennek oka az volt, hogy bár már fiatalon kifejlődött benne a költészet iránti erős ösztön, gyámja gyakran eltántorította a könyvek éjszakába nyúló olvasásától. Ráoltották a mécsest, ágyba kergették. Hagyatékát is meglehetősen rosszul kezelte gyámja.

Trillernek az altenburgi iskoláról sem voltak szép emlékei. Ezért inkább szerencsésnek tartotta, amikor iskolát váltott és a Zeitz-i gimnáziumba járhatott. Az ott töltött évek megalapozták a szép tudományok, különösen a görög és a latin nyelv ismeretét. Így képezve magát tovább, hamarosan a filozófiai tudományok széleskörű ismereteivel rendelkezett. 1713-tól Triller a lipcsei egyetemen tanult, főként Friedrich Menztől filozófiát, Johann Christian Lehmanntól természetrajzot és Johann Burkhard Menckétől történelmet. A baccalaureátust 1715. december 7-én szerezte meg, és 1716. február 13-án lett a filozófia mestere. Ugyanebben az évben habilitált Lipcsében a de Moly Homerico cum reliquis argumentis ad fabulam circaeam pertinentibus című disputációjával. Az egyetemen tagja lett a Vertrauten Gesellschaftnak is, amely a császári gróf von Lotz égisze alatt álló egyesületnek.

Triller már 1714-ben az orvosi pálya mellett döntött. Ennek érdekében Johannes Bohn, Augustus Quirinus Rivinus és Polycarp Gottlieb Schacher orvosi előadásait hallgatta. 1718-ban a hallei egyetem re ment, és Hofmannnál De pinguedine ceu succo nutritio superfluo című művével orvosi doktori címet szerzett. Ugyanebben az évben visszatért Lipcsébe, ahol magánelőadásokat tartott a farmakológiáról és a görög irodalomról. Előadásaiban Pál apostol leveleivel foglalkozott, és részletesen tanulmányozta Hippokratészt. Mivel előadásaival egyre ismertebbé vált, 1720-ban felajánlották neki a merseburgi vidéke orvosi állását. Elvállalta az állást, még ugyanabban az évben feleségül vette egy helyi gyógyszerész lányát. Merseburgi tartózkodása alatt irodalmi tevékenységet folytatott, apósa halála után pedig egyedül vezette tovább apósa gyógyszertárát. Mivel a törvény tiltotta az orvosi és gyógyszerészi hivatás egyidejű gyakorlását, lemondott a körzeti orvosi állásró, és gyógyszerész maradt.

1730-ban Karl von Nassau-Usingen örökös herceg személyi orvosává nevezték ki. Mivel felesége 1729-ben meghalt, Triller már nem érezte magát különösebben elkötelezettnek. A trónörököst 1732-ig elkísérte a franciaországi, svájci és hollandiai nagy körútjára. Ezen az utazáson Triller számos, számára fontos emberrel ismerkedett meg, köztük Nicolaus Bernoullival (1687-1759), Samuel Werenfelsszel, Herman Boerhaave-vel, Jakob Christian Iselinnel és Bernard le Bovier de Fontenelle-lel. A lotaringiai Ferenc Istvánnal való személyes találkozás alkalmával egy saját maga által írt verset ajándékozott a főúrnak, amelyben tizennégy évre előre megjósolta számára a császári koronát. Triller ezzel számos kortársa körében a próféta hírnevét vívta ki.

Triller 1732 tavaszán tért vissza Merseburgba. Két évvel később, 1734. október 7-én feleségül vette Henriette-et († 1751. augusztus 12. Frankfurtban), Johann Thomas Thomae nassau-dillenburgi hercegi tanácsos lányát. Ebből a házasságból nyolc gyermeke született. Ezekben az években családjával Usingenben élt, ahol orvosként praktizált és sok időt töltött az udvarban. Ebben az időben újra kiújult a költészet iránti szenvedélye. Munkásságának eredménye néhány költői elmélkedés és erkölcsi mesék. 1744-ben elbocsátották az udvarból, és Frankfurt am Mainban, a császári udvari tanácsnál vállalt személyi orvosként és tanácsosként állást. Mivel a munka meglehetősen sok elfoglaltságot jelentett, csak korlátozottan tudott irodalmi munkát végezni. 1745 júniusában elfogadta Johann Adolf von Sachsen-Weißenfels herceg személyi orvosának állását, és elkísérte őt a csehországi hadjáratára is. A herceg 1746-ban bekövetkezett halála után új pártfogóra talált III. szászországi Augusztban. Ő felajánlotta neki, hogy akár Lipcsébe vagy akár Wittenbergbe mehet egyetemi tanárnak az orvostudományok területén. Triller Wittenberg mellett döntött, ahol Christian Gottfried Stentzel 1749-ben bekövetkezett halála után ő lett az orvosi kar első patológiai és terápiás professzora. Emellett a szászországi választófejedelem udvari tanácsosává nevezték ki. Előadásaiban elhagyta a szokásos kompendiumokat, és Hippokratész és más ókori orvosok könyveit olvasta. Előadásai azonban nem voltak túl látogatottak. Ennek egyik oka lehet a drezdai szász udvarban való állandó jelenléte és a kutatásai, amelyek műveiben is tükröződnek. Triller részt vett a Wittenbergi Akadémia szervezési feladataiban is. Huszonkét alkalommal volt az orvosi kar dékánja és hatszor a wittenbergi akadémia rektora 1751, 1757, 1763, 1769, 1775 és 1781 téli félévében. Daniel Wilhelm Triller 1782. május 22-én, 87 éves korában halt meg Wittenbergben. A saját temetésére komponálta a D. W. Trilleri extremum vale vagy utolsó búcsúgondolatok e világtól.

.