1D682 Antik Csernyei Gyula rézplakett 1937

Régi, szép állapotú, két oldalas réz plakett. Egyik oldalán portré, alatta karcolt felirat: ...FECIT CSERNYEI 937 Másik oldalán felirat: DOCTOR JULIUS CSERNYEI MEDICUS, DOCENS LIBER UNIVERSITARIUS MEDIOLANUM MCMXXXVIII (1938)

Szélesség: 8.3 cm
Súly: 0.16 kg
Csernyei Gyula,

• Kézikönyvtár
• Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József
• C
• Csernyei Gyula,

Csernyei Gyula,

volt néptanító, szül. 1834. szept. 25. Varannón Zemplénmegyében, hol atyja Schermer Jakab néptanító volt, ki fiát hasonló feladatra nevelé. Atyja betegeskedése idején mint helyettese, 1848-ban pedig 14 éves korában önállóan vezette az iskolát. 1849 után katonának állott, és az altiszti előléptetésen hamar átesvén, a kassai hadkiegészítési parancsnokságnál a 34. gy.-ezrednek felszerelési raktárát mint őrmester kezelte. De öt évi szolgálat után gyenge testalkata miatt a hadseregből elbocsátották. Ekkor nevelősködött és tanított több helyen az elemi iskolákban; időközben a képzőintézeti tanfolyamot Kassán végezte; míg végre 1865-ben Verebélyen, mint igazgató-tanító, az egész életére végzetessé vált gégebaja miatt búcsút vett a tanítói pályától és mint irnok Aradmegye szolgálatába állott. A biróságok szervezésekor az aradi kir. törvényszékhez neveztetett ki s mint kezelő tiszt ő is részt vett a Szegeden működött gróf Ráday-féle ítélőtanácsnál. 1874-ben letette a pesti kir. táblánál a telekkönyvi vizsgát és tervezetet irt a telekkönyvi eljárás egyszerűsítéséről. Betegsége azonban lehetetlenné tette hivataloskodását és végkép visszavonult. 1881. szept. 14. alávetette magát a gégemetszés műtétének; összesen 27 éve betegeskedik és 10 éve, hogy mesterséges csövön vesz lélekzetet. A brémai nemzetközi állatvédő szövetség 1890. jan. 18. tiszt. tagjának választotta.

Még katona korában és később is sajtá neve s álnevek alatt irt politikai, közgazdasági, szépirodalmi, társadalmi s nevelésügyi czikkeket a lapokba; 1863–64-ben saját nevével közölt néhány költeményt a Nefelejtsben; irt még szépirodalmi, nevelési s vegyes tartalmú czikkeket a következő lapokba: Házi Kincstár (1864.), Alföld (1866–83. Kapás Endre, Istvánfi Nándor álnevekkel és S. E, s. e. jegyekkel is.) Arader Zeitung (1866–73.), Hon (1867. 18. sz. Székely inségügy.), Pressburger Zeitung (1867. jún. 18.), 1848. cz. pol. hirlap (1867.), Aradi Lapok (1868–69.), Fővárosi Lapok (1868–88.), Néptanítók Lapja (1868–74.), Magyar Jogász (1878. A telekkönyvi kezelés egyszerűsítése.), Népnevelők Lapja (1878–87.), Temeswarer Zeitung (1879. 163. 164. sz.) Arader Montagsblatt (1879. 19. sz.), Neue Arader Zeitung (1882.), Nemzeti Ujság (1883. 240. sz. a Népnevelés 10. sz. mell.), Állatbarát 1884–85.), Keszthely 1884–87. (Csákány névvel is.), Ált. Tanügyi Közlöny (1886.), P. Napló (1886. 248. sz.), Paedag. Szemle (1886. 6. füz. mell.), Arad és Vidéke (1887.), Aradi Közlöny (1887–90.), Arader Tagblatt (I. évf. Freimund aláirással), Vingai Néplap (1887. 2. sz. Az állatvédelem), Ország-Világ (1889. A magyar varottas); továbbá az Aradvidéki tan. egylet Évkönyve s Közlönyé-be (1871–72. 1875.) és az István bácsi Naptárába (1873.)

Munkái:

1. A középpont. Bpest, 1885. (A népiskolai kézimunkatanításról. Önéletrajzféle.)

2. Bellamy Edward, Visszapillantás 2000–1887. Angolból ford. Bpest, 1892.

Szinnyei Repertóriuma. Tört. I.

Magyar Jogász 1878. 260.

Horváth Ignácz Könyvészete 1885.

Fővárosi Lapok 1891. 285. sz. és önéletrajzi adatok.
Forrás: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-irok-elete-es-munkai-szinnyei-jozsef-7891B/c-7E4A8/csernyei-gyula-7F66B/