REPLIKA - GULAG MUNKATÁBOR PÉNZEK - TELJES SOROZAT, 11 db

REPLIKA - GULAG MUNKATÁBOR PÉNZEK - TELJES SOROZAT, 11 db !

A sorozat 7 db rubel és 4 db kopejka címletet tartalmaz ! Ronggyal kevert bordázott grafikai papíron nyomtatva. Elsőbbségivel postázva. A REPLICA felirat a hátoldalon kerül rányomtatásra !

Ki gondolta volna –elsősorban az akkori internáltak közül, már persze akik túlélték a borzalmakat, hogy a táborban használatos szükségpénzeiket érdemes lesz az utókor számára megőrizni. Márpedig jól tették, akik így gondolkodtak. Mondom ezt azoknak, akik ezekre a pénzekre nézve kijelentik, hogy „ilyen sz..rt bárhol kapok pár fillérért. Nekik figyelmükbe ajánlom, hogy egy nemrégen bonyolított német árverésen ezek a látszólag értéktelen fecnik, megfelelő tartásban persze, hiszen a pénz, az mindig pénz marad, 1000-3000 euro-ért cseréltek gazdát darabonként !

A legteljesebb sorozatot az 1929-es kiadás képezi: 2, 5, 20, 50 kopek, valamint 1, 3, 5 rubel. Még egy sorozat létezik, az 1932-es, de kinézetében ugyanaz, mint az 1929-es, kivéve a tábor besorolását, lásd lentebb. Kicsit ironikus a 'подделка преследуется по закону' vagyis a hamisítás a törvény szerint büntettetik klauzula … mintha nem lett volna elég maga az eredeti büntetés.

Akit érdekel: az OGPU (a Szovjetunió titkos politikai rendőrsége 1923-34 között; szalonképesebb nevén: Egyesített Állami Politikai Igazgatóság) szükségpénzeket nyomott, kizárólag táboron belüli használatra. Eleinte a Szolovki-ban létesített „különleges rendeltetésű tábor”-ban (лагерь особого назначения) „forgalmazták” ezt a pénzt, melyet szemérmesen elszámoló elismervénynek (pасчетная квитанция) neveztek. A táborokat 1932-től „javító-munkatáborokká” (испрaвительно-трудовой лагерь) „léptették elő” vagy inkább nevezték át. A szolovki tábort nevezte Szolzsenyicin a „Gulag-ok anyjának”. A táborok vezetősége egyfajta jutalmazási eszközként használta ezt a lágervalutát. Azok kapták, akik messze túlteljesítették a kitermelési normákat, és nyilvánvalóan csak élelmiszert lehetett értük „vásárolni” de az ott sokszor az életet jelentette. A lágerpénznek még a létezése sem volt közismert a Szovjetunión belül: egyrészt nem került ki a táborból, másrészt féllegálisnak számított, ugyanis sok esetben a táborparancsnokok az NKVD jóváhagyása nélkül is adtak ki ilyeneket, utóbbiak kivitele persze meg sem közelítette a hivatalos OGPU bankókét. A tábor árnyékgazdaságának pénzeként szolgáltak, mely –félig illegális volta miatt- 1936 után széleskörű letartóztatásokhoz vezetett az élelmes „kibocsátók” körében.

Árveréseken ezek a pénzek csak a peresztrojka időszakában vagyis a 80-as évek végén jelenhettek meg egyáltalán; ekkor oldották fel ugyanis az NKVD archívumok erre vonatkozó titkosítását!