Pátzay Pál: Mátyás király, plakett márvány lapon

Lemezplakett 79x61 mm, kő lap 123x92 mm. Kő hátlapján a korabeli bársonypapír bevonat a bútor karcolásának elkerülésére és Ludvig gyártói címke.

Posta: MPL vagy Foxpost, aktuális díjszabás szerint. A terméklapon megadott postaköltség tájékoztató jellegű, függ a kért csomagküldő cégtől és a címzéstől (csomagautomata, postapont, házhoz).

Pátzay Pál (Kapuvár, 1896. szeptember 17. – Budapest, 1979. szeptember 14.) kétszeres Kossuth-díjas magyar szobrászművész, éremművész, kiváló művész, az MTA levelező tagja.

1912 és 1914 között Radnai Béla növendéke volt a budapesti Képzőművészeti Főiskolán. Mivel a főiskoláról eltanácsolta, autodidakta módon képezte magát. Huzamosabb ideig a Ferenczy családnál lakott Nagybányán. Megismerkedett Kassák Lajossal, akinek a köréhez kapcsolódott 1915-ben. Első kiállítása 1917-ben volt a Ma kiállítóhelyiségében, ahol Bohacsek Ede festő művei mellett Pátzay nyolc szobra volt látható. Mivel a Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a direktórium munkáját segítette, a Tanácsköztársaság bukása után másfél évre bebörtönözték. Az 1920-as évek végén több tanulmányutat tett külföldön: 1927-ben Párizsban, Miklós Andornak, Az Est-lapok tulajdonosának támogatásával, majd 1928 és 1930 között a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasaként. 1942 márciusában ő készítette el a Petőfi-plakettet, amely a tüntetés résztvevőinek jelvénye lett. A második világháború alatt kőbányai műtermében üldözötteket bújtatott, amiért 1998-ban megkapta a Világ Igaza
kitüntetést. 1945-ben a Művészeti Tanács tagjává választották. 1945 és
1975 között a Képzőművészeti Főiskola tanára volt, főiskolai pályafutása
alatt a professzori kinevezést is megkapta. Több egymást követő
művésznemzedéket oktatott, tanítványai közé olyan későbbi hírességek
tartoztak, mint Varga Imre és Marton László szobrászművészek.

Köztéri szobrai

• Tízes huszárok emlékműve, Székesfehérvár, 1939
• Balassi Bálint (Budapest, Körönd, 1959)
• Faültető lányka (Kunfehértó, (eredetileg: Kunfehértói Állami Gazdaság) (jelenleg: Kunfehértó, Szabadság tér), 1963)
• Lenin (Budapest, Dózsa György út, 1970, ma a Szoborparkban)
• A második világháború debreceni páncélos csapatának emlékműve (Debrecen)
• Az 1940-es években mintázott Kenyérszegő című szobrát Kapuváron állították fel 1973-ban, ennek másolata Szegeden előbb a Klauzál teret, majd a kis Dugonics teret díszíti.
• A komáromi cs. és kir. 12. gyalogezred I. világháborús emlékműve (Komárom, 1941, megsemmisült)
• Hunyadi János szobra Pécs, Széchenyi tér
• Kenyérszegő (Kapuvár, Fő tér, 1974)

KiállításaiMűvei számos jelentős hazai és külföldi tárlaton szerepeltek. Életmű-kiállítását 1976-ban Magyar Nemzeti Galériában rendezték meg. 2008-ban negyven ajándékszobrával megnyílt a kapuvári állandó Pátzay-tárlat.

forrás: wikipedia.org