1D562 Aranyozott osztrák porcelán hamutál 11.5 cm

Hibátlan állapotú, vastagon aranyozott porcelán hamutál. Közepén Szent István-székesegyház, alatta felirat: WIEN STEPHANSDOM

Szélesség: 11.5 cm
Súly: 0.095 kg
Szent István-székesegyház (Bécs)

Szent István-székesegyház
műemlékileg védett objektum

Vallás
római katolikus
Egyházmegye
Bécsi főegyházmegye
Névadója
Szent István vértanú
Védőszent
Szent István
Építési adatok
Építése
1137
Stílus
román, gótikus
Alapadatok
Hosszúság
107,2 m
Szélesség
34,2 m
Elérhetőség
Település
Bécs
Hely
Stephansplatz (1)
Elhelyezkedése

Szent István-székesegyház

Pozíció Bécs térképén

é. sz. 48° 12′ 29″, k. h. 16° 22′ 22″

A Szent István-székesegyház weboldala

A Wikimédia Commons tartalmaz Szent István-székesegyház témájú médiaállományokat.

Eduard Gurk: A Szent István-székesegyház (1830)

A Szent István-székesegyház (németül Stephansdom, Stephanskirche) az első keresztény vértanúnak szentelt, a 12. században épült székesegyház Bécs belvárosában, a Stephansplatzon. A templomot keletre tájolták, főbejárata az „Óriáskapu” (Riesentor) a késő román kőfaragó művészet egyik legszebb emléke, részleteiben és kialakításában a Vas megyei jáki templom hasonlítható hozzá. Magyarországi mesterek építették, I. Lipót parancsára pedig itt helyezték el a máriapócsi Madonna kegyképét. 1365-től káptalani, kb. 1470 után püspöki, 1723 óta pedig érseki katedrális.

Műszaki adatok

A templom méretei lenyűgözőek: hossza 101 méter, a főhajó belmagassága 28 méter. Külső díszei közül szembeötlőek: a 137 méter magas, a helyiek által (a templommal közös) Steffl becenévvel illetett déli torony, és északi társa, a Sas torony, amely jócskán elmarad tőle 60 méterével. Ezt ellensúlyozva, ide függesztették fel a város legnagyobb harangját, a Pummerint – amelynek eredetijét 180 török ágyúból öntötték.

Emlékezetes magyar istentisztelet

A Stephansdom adott helyet 2013. január 25-én este 7 órai kezdettel a VI. Balassi-mise nevű istentiszteletnek. Ezen Kiss-Rigó László megyéspüspök az adott évben átnyújtandó két Balassi Bálint-emlékkardot szentelte meg.[1] A mise, amelyen – a templom egyik osztrák sekrestyésének utólag jelzett becslése szerint – mintegy kilencszáz, zömmel magyar volt jelen, a magyar Himnusz eléneklésével ért véget. A zenei szolgálatot a Misztrál együttes és a felvidéki – somorjai központú – Magyar Pedagógusok Kórusa teljesítette. Könyörgést olvasott fel Hölvényi György, a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, Molnár Pál, a Balassi Bálint-emlékkard irodalmi díj alapítója, és Szalay-Bobrovniczky Vince nagykövet. Balassi-emlékérmet – Rieger Tibor M. S. mester díjas szobrász alkotását – vehetett át Ägidius Zsifkovics, a Kismartoni egyházmegye megyéspüspöke.

Forrás: wikipédia