0Q854 Pisai ferde torony csont szerű anyagból 9 cm

Szép állapotú, pisai ferde torony dísztárgy talapzaton.

Szélesség: 4.3 cm
Magasság: 9 cm
Súly: 0.073 kg
Pisai ferde torony 

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

 A pisai Dóm tér
világörökségi helyszín része
Pisai ferde torony

Hely
 Olaszország, Toszkána, Pisa
Építési adatok
Építés éve
1173–1372
Megnyitás
1372
Rekonstrukciók évei
1990–2001
Építési stílus
román építészet
Felhasznált anyagok
márvány, kő
Védettség
világörökség
Építész(ek)
Bonanno Pisano
Alapadatok
Magassága
56,70 m
Egyéb jellemzők
Emeletek száma
8
Különlegességek
a legismertebb ferde torony
Világörökség-azonosító
395
Elhelyezkedése

Pisai ferde torony

Pozíció Olaszország térképén

é. sz. 43° 43′ 23″, k. h. 10° 23′ 47″Koordináták: é. sz. 43° 43′ 23″, k. h. 10° 23′ 47″térkép ▼
Pisai ferde torony weboldala

A Wikimédia Commons tartalmaz Pisai ferde torony témájú médiaállományokat.

A pisai ferde torony (olaszul: Torre pendente di Pisa) vagy egyszerűen pisai torony (olaszul: La Torre di Pisa) ferde torony Pisa városában, Olaszország Toszkána régiójában. A torony Pisa katedrálisának harangtornya is egyben.

A katedrális mögött álló torony a pisai Dóm-tér (Piazza del Duomo) harmadik legrégebbi épülete a katedrális és a keresztelőkápolna után.

1990 és 2001 között felújították.

A torony alapja körül végzett ásatások szerint ezen a helyen az ókorban egy etruszk szentély volt.

A torony építése 200 évig tartott és három szakaszban történt. A fehér márványból készült harangtorony első szintjének építése 1173. augusztus 9-én kezdődött, a jólét és katonai sikerek korszakában. A szintet klasszikus oszlopfőkkel díszített oszlopok szegélyezik.

Az építész személyazonossága mindmáig vitatott. Sok éven át a tervezést Guglielmo és Bonanno Pisanónak tulajdonították. Bonanno Pisano 1185-ben elhagyta Pisát és Szicíliába költözött, csak meghalni tért vissza szülővárosába. A torony lábánál elhelyezett szarkofágját csak 1820-ban találták meg. Manapság azonban úgy tartják, hogy a torony építését egy másik pisai építész, Diotisalvi kezdte el.[1][2]

Miután a harmadik emelet is megépült 1178-ban, a torony megsüllyedt a talaj gyengesége miatt. Építése száz évig szünetelt, mivel a pisaiak folyton hadban álltak Genovával, Luccával és Firenzével. Ezalatt az idő alatt a talaj némiképpen leülepedett. 1198-ban néhány órát helyeztek el a félkész tornyon.

1272-ben az építkezést Giovanni di Simone, a Camposanto építésze újraindította. További négy emeletet építettek, olyan szögben, hogy kiegyensúlyozza az elhajlást. Az építkezést 1284-ben ismét leállították, amikor a pisaiak vereséget szenvedtek a genovaiaktól a meloriai csatában.

Az utolsó emeletet 1372-ben fejezték be, és ekkor állították fel a harangokat is. Hét harang van, a zenei skála minden hangjának egy. A legnagyobbat 1655-ben állították fel.

Úgy tartják, hogy Galileo Galilei két különböző tömegű ágyúgolyót dobott le a toronyból, hogy bebizonyítsa, az esési sebesség nem függ a tömegtől. Noha ezt a történetet Galileo egy tanítványa terjesztette, ma már legendának minősítik.

1838-ban Alessandro Della Gherardesca építész kiásatott egy utat a torony körül, hogy a torony alapja ismét láthatóvá váljon; ez ismét növelte az elhajlást.

Benito Mussolini elrendelte, hogy a tornyot ki kell egyenesíteni, ezért betont öntöttek az alapozásába. A torony ettől tovább süllyedt a lágy talajba.

A második világháború alatt az amerikai hadsereg majdnem minden pisai tornyot lerombolt. Tervezték a ferde torony felrobbantását is, de egy az utolsó pillanatban érkezett parancs megelőzte a rombolást.

1964-ben az olasz kormány segítséget kért, hogy megelőzzék a torony leomlását. Egy nemzetközi csoport (mérnökök, matematikusok és történészek) állt össze, hogy megbeszéljék a stabilizálás módszereit. Húsz évnyi munka után, 1990 januárjában a tornyot lezárták a nagyközönség elől. A harangokat elszállították, hogy a terhelés csökkenjen, és a harmadik szintről kábelekkel "lehorgonyozták" az építményt. Biztonsági okokból a torony körüli házakat kiürítették. Tíz évnyi restaurálás után 2001. december 15-én a tornyot ismét megnyitották a látogatók számára. A nyilatkozatok szerint a torony további 300 évig stabil marad.

Leírása és adatai[szerkesztés]

Magassága 55,86 m az alacsonyabb oldalon, és 56,70 m a magasabb oldalon. Alapjának külső átmérője 15,484 m, belső átmérője pedig 7,368 m. Fala az alapnál 4,09 m vastag, a tetején 2,48 m. Az építmény tömegét 14 500 tonnára becsülik. A toronynak 296 vagy 294 lépcsőfoka van, a hetedik emeleten két kisebb fok található az észak felé néző lépcsőházban.

Bár függőlegesnek kéne lennie, már nem sokkal az építés kezdetének éve, 1173 után elkezdett dőlni délkelet felé a rosszul lefektetett alapok és a laza alréteg miatt, ami lehetővé tette, hogy elmozduljon egy irányba. A torony jelenleg délkelet felé dől. Dőlésszöge az 1990-es mérés szerint 5,5 fok volt,[3][4][5] mára viszont ez az adat 3,99 fokra csökkent.[6] Ez azt jelenti, hogy a torony teteje 3,9 méterrel mozdult el a függőlegestől.[j 1]

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Pisai_ferde_torony