Egyiptomi skarabeus szerencsehozó talizmán kő hieroglifákkal

Az egyiptomiak szemében a bogár szimbolizálta az újjászületést, és magát Istent. Mivel a bogár a nap legforróbb időszakában jelent meg, ezért a Napisten, Khepera megjelenésének tartották. A szkarabeuszt szimbolizáló hieroglifa jelentése: valamivé válni. A szkarabeusz szimbólumot amulettként, vedelmi talizmánkent viselték es viselik a mai napig.

Már i. e. 2500 körül kezdenek megjelenni a sírokban a különféle amulettek, főként a köznép sírjaiban. A legkorábbiak piramis formájúak, nem sokkal később azonban kör alaprajzú amulettek jelennek meg, amiknek domború oldalát ember- vagy állatfigurákkal díszítették. Rövid időn belül az ehhez hasonló amuletteken a szkarabeusz kiszorította a többi figurát a díszítésekről. I. e. 2200 körültől a szkarabeuszamulett a leggyakrabban előállított ókori egyiptomi tárgy; a világ múzeumaiban több százezret őriznek, és már az ókorban elterjedtek Egyiptom határain kívül is

A szkarabeuszokat ezenkívül használták pecsétként is. A XII. dinasztia korától kezdve tűnnek fel a fáraó nevét viselő szkarabeuszok, melyeket magas rangú tisztviselők kaptak, akik a király nevében jártak el és így használhatták a nevét pecsétként. Nem minden királyneves szkarabeusz szolgált pecsétként: voltak olyanok is, amelyeket nagy tömegben gyártottak és a király halotti templomába ellátogató és ott imádkozó emberek kaptak belőle; ezek a fáraó örök életét voltak hivatottak biztosítani. A középbirodalmi I. Szenuszert nevével ellátott szkarabeuszok még ötszáz évvel halála után is készültek; az újbirodalmi III. Thotmesz nevét viselők még egy évezreddel a fáraó halála után is. A szkarabeuszok gyakran formálták ékszerek alkotóelemeit is, de amulett funkciójukat minden bizonnyal ékszerbe foglalva is megőrizték.

A szkarabeuszok fontos szerepet játszottak a halotti kultuszban; gyakran szkarabeuszamulettet tettek a múmia mellkasára (ez volt az ún. szívszkarabeusz). Ennek fontossága abban állt, hogy tanúskodott a halott mellett, amikor a túlvilágon az istenek ítélőszéke elé került. A sírok díszítésén is előfordul a bogár: VI. Ramszesz sírjában ábrázolják a Nap halálát és újjászületését, amint Nut égistennő lenyeli, majd újra megszüli a Heperként megjelenő Napot.

A luxori templomban látható egy hatalmas szkarabeuszszobor.