SZ/08 – Németh Éva textilművész – Páva motívumos, szőtt faliszőnyeg /86x155 cm/

Eladásra kínálom a képeken látható viszonylag ritka, szőtt faliszőnyeget. A tervezője Németh Éva, Munkácsy díjas textilművész, aki az 1970-es, 1980-as években a békéscsabai Csaba Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezettel karöltve készítette el egyedi tervek alapján a faliszőnyegeit. Nagy részük exportra ment, igen korlátozott számban a Képcsarnok Vállalatnál lehetett vásárolni a készült remekműveiből. Az általam kínált darab tekintélyes nagyságú, 86 cm x 155 cm, látványos, szép darab. A zöld különböző árnyalatai alapon egy páva pár motívummal, divatos rózsaszín színekkel gazdagon díszítve. Hibátlan, falvédőként használt darab. Egy szakszerű tisztítást követően még szebb lesz. Alul és felül vastagon szegve (visszahajtva). A szőnyeg családi tulajdonból származik. A másik szőttes külön aukcióként indítva szerepel a kínálatomban. A színváltozások az eltérő fényviszonyok miatt változhatnak a fotókon. A fotókon az összehajtásból eredő hajtásnyomok látszódnak.

Tervező: Németh Éva (nincs jelezve)

Típus: szőtt faliszőnyeg

Mérete: 86 x 155 cm

Állapot: a képen látható állapotban

A postázás a vevő igényével egyeztetve a mindenkor aktuális díjak szerint történik, kizárólag előre utalást követően, gondosan csomagolva.

Kérem, amennyiben van még kérdése a termékről, akkor lehetőleg annak megvásárlása előtt és ne utána kérdezzen.

Kérem tekintse meg a többi termékemet is. Köszönöm!

Néhány információ a művészről:

Németh Éva – textiltervezö müvész (Budapest, 1930 – Budapest, 2019.)
1947-1951: Szépmíves Líceum, mestere: Göllner Miklós, Kántor Andor.

1955-1960: Magyar Iparművészeti Főiskola, mestere: Schubert Ernő, Jets György.

1966-tól a Csaba Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet számára tervez kenderből és pamutrongyból készülő szőnyegeket. Skandináv szellemiségű - az anyag fakturális hatásait érvényesítő, finom rajzú vagy geometriai mintázatú - szőnyegeivel és kárpitjaival teljesen egyéni színt képvisel a 70-es, 80-as évek magyar textilművészetében.

Dijak:
1971 – Munkácsy-díj
1977 – Érdemes művész

Pályázatok:
1968 – Országos Szőnyegpályázat, Békéscsaba, I. díj
1972 – II. Fal- és Tértextil Biennálé, Könnyűipari Minisztérium díja
1972 – III. Fal- és Tértextil Biennálé, I. díj
1977 – III. Ipari Textil Biennálé díja, érdemes művész
1981 – Nemzetközi szőnyegkiállítás, Párizs, I. díj
1983 – Formatervezési nívódíj
1985 – Ipari Textilbiennálé díja

Egyéni kiállítások:
1969 – Csók Galéria, Budapest
1970 – Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
1973 – Iparművészeti Múzeum, Budapest
1976 – Zwinger, Kőszeg. Szenes Zsuzsával, Szilvitzky Margittal (kat.)
1978 – Móra Ferenc Múzeum, Szeged
1981 – Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
1986 – Dorottya u. Galéria, Budapest. Műcsarnok, Budapest

Válogatott csoportos kiállítások:
1967 – Országos szőnyegkiállítás, Gyula
1969 – Építészet, képzőművészet, IPARTERV
1970 – 25 év iparművészeti alkotásaiból, Iparművészeti Múzeum, Budapest
1970 – Szövött szőnyegek, Iparművészeti Múzeum, Budapest
1971 – Vadászati világkiállítás, Műcsarnok, Budapest
1972, 1974, 1977, 1978, 1979, 1985 Fal- és Tértextil Biennálé, Ipari Textilművészeti Biennálé, Szombathely
1974 – Szőnyegkiállítás, Türr István Múzeum, Baja
1974 – Mai magyar iparművészet, Iparművészeti Múzeum, Budapest
1974 – Budapest Modern textilművészet, Modern Művészetek Múzeuma, Madrid
1975 – Jubileumi iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1976 – Modern magyar textil, Grassi Museum, Lipcse
1981 – A kéz intelligenciája, Műcsarnok, Budapest
1983 – A tervezés értékteremtés, Műcsarnok, Budapest

Köztéri müvek:
Szövött falikép. Házasságkötő terem. Ajka, 1972
Szövött faliszőnyeg. Központi házasságkötő terem. Nyíregyháza, 1979
Szövött faliszőnyeg. Mátyás Pince különterem. Bécs, 1981

A tervező 1930-ban született Budapesten művészi beállítottságú családban. Meghatározó élményt jelentett számára, hogy gyermekként sok időt töltött restaurátor nagybátyja műhelyében. Németh Éva az iparművészeti gimnázium után egy építészeti vállalatnál dolgozott, majd 1955-ben jelentkezett az Iparművészeti Főiskolára. Mestere, Schubert Ernő terelte a kéziszövő szakirány felé. Páratlan színérzéke és a dekoratív kétdimenziós minták iránti vonzódása tökéletesen passzolt a szövött szőnyegek által megkívánt látásmódhoz. 1956-ban megszületett kisfia, így fiatal anyaként végezte el a főiskolát.

Diplomamunkaként absztrakt geometrikus mintákkal díszített, kézi csomózású szőnyegeket készített, amelyek nagy feltűnést keltettek, azonnal számos megrendelést kapott. Az 1966-os V. Országos Iparművészeti Kiállítás kapcsán így írtak róla: „új hangot hozott a magyar szőnyegművészetbe, mint valaha az ifjú Gorka Géza a kerámiába”. Művészetének kiteljesedése a békéscsabai Csaba Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezettel való együttműködéshez köthető, ebben az időszakban alakult ki jellegzetes stílusa. A hagyományos torontáli szőnyegeket gyártó cég vezetősége a 60-as évek közepén úgy döntött, hogy új útra lép, ezért szabad kezet adtak Németh Évának sorozatgyártásra alkalmas modern gyapjúszőnyegek tervezésére. A fővárosi textilművész és a vidéki szövetkezet 1966-os összefogása a az államszocialista korszak egyik üzleti sikertörténetévé nőtte ki magát, a közös munka egészen a 90-es évek elejéig tartott. Németh Éva az önismétlést elkerülő, művészileg jelentős életművet hagyott maga után, miközben az anyag és a technológia sajátosságait, valamint a piac igényeit figyelembe vevő terveket alkotott. Csak az első tíz évben 450 terv került ki a kezei alól, némelyik több színkombinációban is elkészült. A geometrikusan organikus, univerzálisan folklorisztikus motívumvilágú, finoman színezett szőnyegek nagyon népszerűek voltak Skandináviában és sok más nyugati országban. Olyannyira, hogy a szövetkezet szőnyegeinek nyolcvan százalékát exportra szánták. Az Esti Hírlap cikkírója 1971-ben így panaszkodott: „a művész tervezte ízléses tömegművészet elsősorban valutát termel, nem kerül be a hazai vérkeringésbe”. Szőnyegeit – korlátozott mennyiségben – a Képcsarnok Vállalat boltjaiban lehetett megvásárolni. A kreatív textilművész a 70-es években középületekbe is tervezett nagy méretű, reprezentatív alkotásokat; ma is az ő hatalmas szőnyegei díszítik a nyíregyházi házasságkötő terem falát és a kecskeméti Kodály Intézet padlóját. Az 1980-as és 90-es években ismét megújult a művészete, de a textilipar rendszerváltás utáni átalakulásával neve lassan feledésbe merült. Ideje, hogy a 2019-ben elhunyt tervező elfoglalja méltó helyét a magyar dizájntörténetben.