1C821 Antik Szent Bertalan öntöttvas faliplakett 27 cm

Antik, hibátlan állapotú, falra akasztási lehetőséggel rendelkező, plasztikus öntöttvas Szent Bertalan portré. Maga a portré és a perem körben bronzzal futtatott.

Szélesség: 27 cm
Súly: 2.31 kg
Bertalan apostol  

Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshezSzent Bertalan

Szent Bertalan.
(Pietro Perugino festménye, 1510 k.)
apostol
Születése
1. század
Kana
Halála
60 körül
Örményország
Tisztelete
Egyháza
Római katolikus egyház
Tisztelik
Római katolikus egyház
Ortodox kereszténység
Ókeleti egyházak
Ünnepnapja
június 11.
Ortodox kereszténység
augusztus 24.
Római katolikus egyház
Jelképei
szakállas férfi, kés
Védőszentje
Örményország
Irodalmi munkássága
Fő művei

• András és Bertalan apostolok cselekedetei a párthusok között
• Bertalan evangéliuma
• Jézus Krisztus feltámadása Bertalantól
• Bertalan kérdései
• Bertalan apokalipszise

A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Bertalan témájú médiaállományokat.

Szent Bertalan; Michelangelo: Utolsó ítélet (részlet) a Sixtus-kápolna oltárfalán, Róma, (1535-1541). Az apostol a saját bőrét tartja. Erre a bőrre Michelangelo az önarcképét festette meg.

Bertalan apostol szobra a milánói dómban

Bertalan apostol vagy Szent Bertalan (? – kb. 60[1]) Jézus tanítványainak, a tizenkét apostolnak egyike. Őt János evangéliumábanNátánelnek nevezik, aminek jelentése: Isten adta, arámiul (Bar-Talmaj) pedig azt jelenti a név: Talmai fia. Az Újszövetség alig mond valamit róla. Az apostolt a keresztény hagyomány ördögűzőként tartja számon

 Élete

Apokrif iratok és az Arany legenda tudósítása szerint Bertalan előbb Itáliában, majd Örményországban hirdette az evangéliumot. Az utóbbi helyen lett Krisztus vértanúja, mégpedig úgy, hogy megnyúzták, majd lefejezték 60 körül.

Bertalan apostol ereklyéi a 6. században kerültek Lipari szigetére. 938-ban III. Ottó német-római császár Beneventóból Rómába vitette az ereklyéket, ahol a Tiberis-szigeten templomot épített az apostol tiszteletére. E szigeten a pogány Rómában a gyógyításistenségének, Aesculapiusnak volt a szentélye, a keresztény Rómában pedig Bertalan lett a gyógyítások égi pártfogója.

 Legendája

„
Fülöp és Nátánel meghívása. Másnap, mikor Galileába akart menni, találkozott Fülöppel. "Kövess engem", mondta neki Jézus. Fülöp Betszaidából származott, András és Péter városából. Fülöp találkozott Nátánáellel és közölte vele: "Megtaláltuk azt, akiről Mózes törvényében és a prófétáknál szó van: a názáreti Jézust, József fiát." "Jöhet valami jó Názáretből?" kérdezte Nátánáel. "Jöjj, nézd meg", felelte Fülöp. Mikor Jézus látta, hogy Nátánáel közeledik hozzá, Igy szólt: "Nézzétek, ez egy igaz izraelita! Nincs benne kétszínűség!"
”
– (János 1,43-47)

A keresztény hagyomány szerint elevenen megnyúzva szenvedett vértanúhalált (Marsyas christianus). Ez a mozzanat magyarázza, hogy a régi céhvilágban a szegedi szűcsök védőszentjüknek választották. Ő volt a patrónusa a bőrrel dolgozó jászberényicsizmadiacéhnek is.

Bertalan vértanúságára utal az a jellemző pécsi monda is, amely a városhoz tartozó gyükési szőlők között emelkedő barokk Bertalan-kápolnához fűződik. Az itt buzgólkodó remeték a török elől a Mecsek erdőségeibe menekültek. Bertalan barát azonban a helyén maradt, és a kápolna kincseit egy közeli barlangba rejtette el. A törökök követelték rajta a kincseket. Ő azonban a rettenetes kínzások ellenére sem árulta el, hol vannak. Lekísérték a hegyről és egy présház mellett elevenen megnyúzták, bőrét karjára vetették, és most már megengedték neki, hogy visszamenjen a kápolnához. Amikor azonban odaért, összeesett és meghalt. A törökök ezeknek láttára annyira megrémültek, hogy még a tájára sem mertek menni többé a kápolnának. Világos, hogy a monda képződését az apostol kápolnabeli képe ihlette és adott neki sajátos pécsi színezetet.[2]

Forrás: wikipédia