1791 - Szombathely története a Spissich nemesi család könyvtárából Gyönyörű metszetekkel !!

[Schönwisner István] Schoenvisner, Stephanus: Antiquitatum et historiae Sabariensis ab origine usque ad praesens tempus libri novem. Studio et opera

Pest, 1791. Typis Matthiae Trattner. [20] + 384 + [7] p. + 21 számozott rézm. t. (9 kihajtható).

A címlapon a Spissich család tagjainak bejegyzése olvasható (János? és Antal?)

Jáprai Spissich János (Sümeg, 1745. március 28. – Kisgörbő, 1804. április 23.) Zala vármegye alispánja, a magyar jakobinus mozgalom tagja, a "A jó tanácshoz" ("Boni Consilii") címzett szabadkőműves páholy főmestere.

A kötet érdekessége, hogy a lapok szélein korabeli marginális jegyzetek olvashatók, melyek végigkísérik a könyvet. A kötet tulajdonosa, a Spissich nemesi család egyik tagja - lehetséges hogy Spissich János - látta el rendkívül érdekes kiegészítésekkel. Helyenként szintén tőle aláhúzások láthatók.

Korabeli dúsan aranyozott félbőr kötéseben. Egy lapon a fotózott sérülést leszámítva megkímélt állapotú, szép példány. A kötet lapjai és a táblák tiszták, épek. Hiánytalan darab.

Szombathely Claudius császár alatt, i. sz. 43-ban jött létre Colonia Claudia Sabaria néven, a Balti tengert a Római Birodalom központjával összekötő Borostyánkő-út mentén. Domitianus császár idején Pannoniát önálló provinciává szervezték, s ekkor Sabaria (Savaria) Pannonia fővárosává lett. Gyakran időztek itt a római caesarok, ezért hihető, hogy fényűző császári palota és fürdőház is épült. A kereszténység elterjedésének kezdetén a város jelentősége még fokozódott. Az elmúlt kétezer év során sok pusztításon ment keresztül: a hunoktól 433 táján, majd 791-ben – amikor az avarokat állítólag maga Nagy Károly verte ki a városból –, a tatárdúláskor 1242-ben, Bocskai hajdúitól 1605-ben, majd a franciák szállták meg Napoleon alatt, de pusztította földrengés és több tűzvész is. Mindezek ellenére szerencsére sok római és kora keresztény emlék megmaradt. Mindezekről beszámol könyvében Schönvisner István (1738-1818) jezsuita bölcsészdoktor, a pesti egyetemen a régészet tanára, majd ugyanennek az egyetemnek rektora, 1794-től az egyetem könyvtárának igazgatója. Ezt a művét Szily János püspöknek ajánlotta. Mint írja, Szily püspök buzdította őt ezek feltárására és közzétételére, s támogatta bőkezűen anyagiakkal.
A kötet lapjain (az 1. és a 384. oldalon) Tischler, az egyik legtehetségesebb XVIII. századi magyar rézmetsző két dekoratív metszetével, melyek a város és a püspöki palota látképét ábrázolják.

A termékeink között ritka, egyedi könyveket, nyomtatványokat, könyvkötészeti szempontból különleges darabokat és kéziratokat talál.