A magyar hangosfilm plakátjai 1931–1944 .. Fekete Dávid .

A magyar hangosfilm plakátjai 1931–1944 .. Fekete Dávid .

577 oldal...30 x 25 cm.

Az Országos Széchényi Könyvtár és a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár gondozásában készült.

A képeken látható jo állapotban kinálom eladásra..A kölsö papirboriton néhány karc láthato

A magyar hangosfilm 85. születésnapjának tiszteletére jelent meg e hiánypótló kötet: korábban nem készült ilyen kaliberű összegzés az 1931-1944 közötti magyar hangosfilmek plakátjait illetően. E közel másfél évtized kb. 360 filmet eredményezett, ezek fennmaradt színes hírnökeit, félezer plakátot mutat be a monumentális képanyag melyhez az időszakot vizsgáló tanulmányok szolgáltatnak fontos információkat. A magyar filmtörténet jelentős mérföldkövének számít az 1931-es esztendő: ebben az évben készült el az első magyar hangosfilm, A kék bálvány. A győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum a 85 éves jubileum alkalmából 2016-ban A magyar hangosfilm plakátjai 1931-1944 címmel rendezett – az OSZK szakmai segítségével, társrendezésében – minden szempontból érdekes és hiánypótló kiállítást. A tárlat kronologikusan rendezett teljes anyagát (melyek mintegy kétharmadát adta az OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtára) gyönyörű kivitelben most haza is vihetik az érdeklődők a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér és az Országos Széchényi Könyvtár közös kiadásában. Az országszerte fellelhető filmplakátokat felvonultató kötetet hat, a hangosfilmet és a korabeli plakátművészetet tárgyaló tanulmány vezeti be. A több mint 500 alkotáshoz az OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtára és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet mellett magángyűjteményekből sikerült hozzájutni. 1931 és 1944 között mintegy 360 film készült, ám sajnos nem mindnek maradt fenn a plakátja; többek közt A kék bálványé is elveszett valahol, így, sokak kedvence, a Hyppolit, a lakáj filmplakátja nyitja a sort. Az időrendben bemutatott anyag alapján nyomon követhető, hogy a filmkészítők és a korabeli plakátkészítő művészek hogyan kívántak kedvet csinálni egy-egy filmhez. Ebben az időszakban az volt az uralkodó nézet, hogy kizárólag a filmben szereplő színészekkel, jobban mondva azok nagyméretű portréival, lehet eladni egy filmet. . A plakátok kapcsán szó esik a sztárkultuszról, a vígjátékokról, a háborús filmekről, sőt magáról a háborúról is, hisz az 1939-es zsidótörvények komoly törést hoztak az addig virágzó filmiparnak is, sokan – köztük például Kabos Gyula vagy Perczel Zita – ugyanis jó darabig nem állhattak kamera elé. A második világháború törésvonala húz határt a film és filmplakátok történetében is. A méretében és színeiben is lenyűgöző,

A képeken látható Új állapotban kinálom eladásra..